Királynők és királynék: Anglia változtat a trónöröklés rendjén

Királynő vagy királyné? Sokáig keveri e két titulust a kislány, amikor szóba kerül: mi szeretne lenni nagy korában. Később aztán világossá válik: a királynő az, aki tulajdonképpen uralkodik, a királyné – nos, ő „csak" a király felesége. Tény, hogy sokkal több királynéról hallani, mint királynőről, a leghíresebb kivétel éppen az angol királyi család. Az a família, amely hetek óta ismét témát ad a hírességekkel foglalkozó lapoknak, műsoroknak, ugyanis Vilmos herceg felesége, Katalin hercegné kisbabát vár.

Vagy esetleg kisbabákat? Az ikerterhességet is rebesgették, miután a vészes hányással járó, hyperemesis gravidarum nevű tünetegyüttes miatt kórházba került a hercegnő, amely kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő ikrekkel várandós anyáknál. Vilmos – Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, [namelink name="II. Erzsébet"] királynő unokája – áprilisban kelt egybe a polgári származású Kate Middletonnal, és édesapját követi majd a trónon. A fentiek fényében azonban felmerül: vajon őt kiköveti, ha az elsőszülött lány?

Néhány európai példa a trón öröklésére

A férfi elsőszülöttség azt jelenti, hogy az uralkodó legidősebb fia örökli a trónt, majd annak fia, az uralkodó többi gyermeke előtt. Az idősebb fiúk elsőbbséget élveznek a fiatalabbak előtt, a fiúgyermek elsőbbséget élvez a lánygyermekek előtt. Jelenleg ezt a rendszer alkalmazzák a Brit Nemzetközösség országai, Spanyolország és Monaco.
Az egyenlő vagy abszolút elsőszülöttségi rendszerben az uralkodó legidősebb gyermeke örökli a trónt, nemére való tekintet nélkül: Svédország (1980 óta), Hollandia (1983 óta), Norvégia (1990 óta), Belgium (1991 óta) és Dánia (2009-től) használja ezt a rendszert. Nagy-Britanniában 2004-ben merült fel először, hogy az öröklődés rendjét abszolút elsőszülöttség alapján kellene meghatározni.
A vérrokonságon alapuló öröklési rend Európában elterjedt volt a középkorban. Az öröklést az uralkodó közvetlen férfiági leszármazottaira korlátozta, a leányági leszármazottak akkor jöhettek szóba, ha a férfiág minden képviselője kihalt. Jelenleg Luxemburg használja ezt az öröklődési rendet, a történelem során Ausztria (később az Osztrák–Magyar Monarchia), a Bajor Királyság, Hanover, Württemberg, Orosz Birodalom, Szászország, a toszkán királyság és a Két Szicília Királysága alkalmazta. Ha női leszármazottat kellett választani, azt az előző uralkodó legközelebbi vérrokonai közül választották. Így került a trónra Mária Terézia magyar királynő is.
A száli törvény a vérségi öröklési rend korlátozott formája, amely az öröklődésből kizárja a nőági leszármazottakat. Nevét a „Lex Salica" törvénygyűjteményről kapta, amely 510 körül keletkezett. A száli frankok törvényeit korábban sem használták Franciaországban, a Capeting-házból származó V. Fülöp francia király mégis elővetette ezt a törvénygyűjteményt, hogy kizárja a francia trón örökléséből bátyja lányát, Johannát – akinek leszármazása, anyja házasságtörése miatt, kétséges volt. A száli törvény alapján határozták meg az öröklés rendjét régen Albániában, Franciaországban V. Fülöp idejétől, Olaszországban, Romániában, a Jugoszláv Királyságban, Poroszországban és a Német Birodalomban. Jelenleg már csak Liechtensteinben érvényes.
(forrás: wikipédia)

Ezidáig diszkriminatívnak mondható törvény volt érvényben a trónutódlásról. Így fordulhatott elő, hogy Erzsébet saját lánya, Anna hercegnő mindössze tizedik a trónörökösi sorban – holott van két fiatalabb fiútestvére, a sorban negyedik helyen álló András yorki herceg és a hetedik helyen álló Eduárd, Wessex grófja. Maga Erzsébet is csak azért kerülhetett trónra, mert nem születtek fiú testvérei, hiszen a trónutódlási szabályok kimondták: az elsőszülött hercegnő csak abban az esetben lehet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója, ha nincsenek fiatalabb fiútestvérei. A brit kormány már 2011 októberében megtette az első lépést, hogy az ősi trónutódlási törvényeket mentesítse a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől, de a hír Katalin terhessége apropóján kapott nagyobb publicitást. [namelink name="David Cameron"] miniszterelnök a döntés után levélben ismertette módosítási javaslatait a tizenöt nemzetközösségi tagállammal, amelynek a mindenkori brit uralkodó az államfője. Megszűnne a fiú örökösök trónutódlási elsőbbsége, valamint megszabadulnának attól az előírástól is, hogy olyan uralkodó, akinek a házastársa katolikus, nem kerülhet az ország élére.

A trónöröklési rendet Nagy-Britanniában az 1701-es Act of Settlement, az 1772-es Royal Marriages Act és a szokásjog szabályozta mindezidáig: alapvetés, hogy a trónöröklés Zsófia hannoveri választófejedelemné törvényes leszármazottaira korlátozódik. Az a személy, aki házasságon kívül született, elveszti jogosultságát a trónöröklésre és utódainak sem ad át semmilyen jogosultságot. A brit előírások miatt az 1066-os normann hódítás óta csupán hét alkalommal fordult elő, hogy nő került az ország élére, szemben a negyven királlyal. Történelmi lehetőség előtt áll [namelink name="Vilmos herceg"] és [namelink name="Katalin hercegné"] elsőszülöttje, amennyiben kislány lesz: ám könnyen lehet, hogy kicsúsznak az időből. Az Egyesült Királyság parlamentje ugyanis a tavaly őszi döntés óta sem fogadta el a módosításokat. Ennek bizonyára ahhoz is köze van, hogy a módosítást el kell fogadtatni például a Nemzetközösség mindazon országainak parlamentjeiben, amelyek a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Évekbe telhet megnyerni Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Belize, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, a Salamon-szigetek, Tuvalu, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Pápua Új-Guinea törvényhozásainak támogatását, találgatják a sajtóban.

Biztató, hogy [namelink name="Nick Clegg"] miniszterelnök-helyettes december elején nyilatkozta: a Nemzetközösség összes országa hivatalosan is ígéretet tett a törvények megváltoztatására, és ahogy a nemzeti törvényhozásuk napirendje megengedi, elfogadják az új törvényt. Ha azonban a szülés időpontjában még mindig nem határoztak a törvény módosításáról, a fiatalabb fiútestvér később erre hivatkozva semmissé teheti nővére trónigényét. Már ha lány lesz az elsőszülött – jelen pillanatban minden csak találgatás. A trónöröklés modernizálásával azonban olyan államokhoz csatlakozna Nagy-Britannia, mint például Hollandia, ahol szintén királynő ül a trónon [namelink name="Beatrix"] személyében.