Leküzdhetetlennek tűnő akadályok Haiti újjáépítése előtt

A közép-amerikai országot 2010. január 12-én megrázó természeti csapás a főváros jelentős területén óriási károkat okozott, negyedmillió ember életét követelte, és másfél milliót tett hajléktalanná. A hazájában – elsősorban a fiatalok körében – nagy népszerűségnek örvendő énekes, [namelink name="Michel Martelly"] személyében idén május 14-én hivatalosan is új elnök került az állam élére, aki az új Haiti megépítését, az élet újraindítását tűzte zászlajára. Az államfő az érdemi munkát egyelőre nem tudta megkezdeni, és a jelek szerint ez még továbbra is így marad, tekintettel arra, hogy a héten a képviselőház elutasította a Martelly által javasolt [namelink name="Daniel Rouzier"] miniszterelnöki kinevezését. Az elnök sajnálatát fejezte ki a törvényhozók döntése miatt, és mint hangsúlyozta, ezzel megakadályozzák abban, hogy az általa irányított új vezetés végre felvegye a harcot a kolera és a szeméthegyek ellen, s megoldja a sátrakban élő haitiak kilátástalannak tűnő helyzetét.

Port-au-Prince és környéke még mindig elkeserítő látványt nyújt az arra járónak, és egyelőre nem sok jelét látni az ígért újjászületésnek. Az átmeneti szálláshelyeken összezsúfolt emberek most, hogy kezdődik a hurrikánszezon, egyáltalán nincsenek biztonságban, állandó lakhelyről azonban egyelőre nem is álmodhatnak.

A probléma megoldásán dolgoznak ugyan a szakértelmet és pénzügyi forrásokat biztosító nem kormányzati szervezetek, de hiába minden segítség, ha nem áll rendelkezésre elegendő terület, legalábbis olyan, amelynek tulajdonjoga ne lenne vita tárgya. Márpedig az ország nagy részén ez a helyzet, és amíg a tulajdonviszonyok nem rendezettek, fennáll a veszélye annak, hogy az ott új otthonra találó emberek pillanatok alatt ismét utcára kerülnek. Haitin a földtulajdon bejegyzését ugyanis nem számítógépen keresztül végzik, így gyakori jelenség az, hogy az adatok elvesznek, vagy már az ingatlan megvásárlása után derül fény arra, hogy az több másik személy nevén van. Ilyen körülmények között az emberek nem szívesen kezdenek bele földvásárlásba, hiszen nem lehetnek biztosak abban, hogy a pénzükért ténylegesen kapnak is valamit. A civil szervezetek ezen a téren nem tehetnek semmit, s az állam sürgető feladata lenne a gyakorlat megreformálása.

Egy másik tényező, amely jelentősen visszaveti az ország újjászületésének lendületét, az, hogy a lakosságnak munkára is szüksége van, és a többség olyan helyre költözne szívesen, ahol van lehetősége a megélhetés biztosítására. A haiti vezetés célja ezzel szemben épp a decentralizálás, vagyis hogy ne a fővárosban és körzetében zsúfolódjanak össze az emberek, hanem a vidéki életet válasszák.
A közép-amerikai országot az újrakezdésben akadályozza még az októberben kitört kolerajárvány is, amely eddig mintegy 5 ezer áldozatot szedett, és több mint 300 ezer embert fertőzött meg. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet a minap hívta fel a figyelmet a megbetegedések számának újbóli emelkedésére.