Nyilvános a kormány részletes válságkezelő programja

Bárki elolvashatja a Bajnai-kormány részletes válságkezelő porgramját az interneten. A kedden nyilvánosságra került válságkezelő-program a vasárnapinál részletesebben ismerteti a kormány elképzeléseit. A 39 oldalas dokumentumból kiderül, hogy a program végrehajtását külön programiroda felügyeli majd, amelyet közvetlenül a miniszterelnök irányít, a kabinet konrét végrehajtási hátáridőkkel cselekvési tervet is készít, és hetente ülésező válságkabinetet hoznak létre a kormányon belül. A tervek szerint a cselekvési tervet kormányhatározatban ki is hirdeti a kabinet, a legfontosabb lépéseket pedig még az Országgyűlés tavaszi ülésszakában elfogadhatja a parlament.

A dokumentum szerint a kormány 2009-re 5,5-6 százalékos gazdasági visszaeséssel, a reálbérek csökkenése és a munkanélküliség növekedése miatt a lakossági fogyasztás 7-8 százalékos csökkenésével, a beruházások 10 százalékos, az export 12-14 százalékos visszaesésével számol. A kiigazító intézkedések hatása miatt a GDP 2010-ben is még enyhén csökken, de 2011-től már a belföldi felhasználás egyre erőteljesebb növekedése érvényesül. 2012-2014-ben a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4%-ot. A program szerint ugyanakkor tartható lesz a 3 százalék alatti idei hiánycél és a 4,5 százalék alatti infláció.

A kormány tervei szerint az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd. A 2008 végén lehívott, IMF által nyújtott hitel teljes visszafizetése pedig 2012-ben történhet meg.

A program kitér arra is, hogy Magyarországnak középtávon mindenképpen be kell vezetnie az eurót, ezért a kormánynak szándékában áll kezdeményezni olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottság felállítását, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzetet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját.

A konkrét intézkedések között a program külön foglalkozik a pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítésével. Ezen belül a kormány tárgyalásokat kezdeményez a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására kötött megállapodás - amely értelmében a lakossági ügyfelek számára a futamidő hosszabbítása és a deviza alapú hitel forint alapúvá történő alakítása esetén a bankok külön díjat nem számítanak fel, továbbá a deviza alapú hitelek előtörlesztését rugalmasan kezelik a bankok - legyen általános érvényű szabályozás.

A jelenlegi, alapvetően a múltbeli szabálysértések szankcionálásán alapuló felügyeleti hatáskörök mellett a kormány megteremtené annak lehetőségét, hogy a PSZÁF valódi szabályozó hatóság lehessen.

A kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozása érdekében a kormány bővíti a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységét, így törvénymódosítással megteremtenék a lehetőséget az MFB Zrt. számára, hogy a kormány határozata alapján - a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében - részt vegyen a gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok részére egy évnél hosszabb lejáratú forgóeszköz-hitelek és kölcsönök finanszírozásában, illetve számukra éven túli forgóeszközhitel és kölcsön felvételéhez készfizető kezességet vagy bankgaranciát vállaljon.

A munkahelyek megőrzése érdekében a kormány központi programmal segíti a jelentős (50 fő feletti) csoportos létszámcsökkentések megelőzését, foglalkoztatási szerkezetváltást. Azon vállalkozások, ahol csoportos létszámleépítést terveznek, indokolt esetben többlettámogatást is kaphatnak.

Ezen kívül uniós forrásból további munkahelymegtartó pályázatokat (4 nap munka, 1 nap képzés) hirdet a kabinet 30 milliárd forint értékben. Ebből 20 milliárd a kkv-szektort érinti, 10 milliárd a nagyvállalatok támogatását szolgálja, és a válság miatt keletkezett foglalkoztatási feszültségek kezelésére, a munkaidő átszervezése mellett megvalósuló képzés támogatására adható.

A kormány emellett módosítani kívánja a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó törvényt, így csak a legsúlyosabb szabálytalanságot elkövető munkáltatókat zárnák ki a pályázati és közbeszerzési rendszerekből. A munkaidőre vonatkozó szabályozásban olyan átmeneti szabályt vezetne be, amely szerint a munkaidőalap 2009-ben fel nem használt részét - a munkáltató és a munkavállaló ilyen tartalmú megállapodása alapján - a következő évre át lehet vinni. További újdonság, hogy több mint 20 milliárd forintot csoportosít át a kormány uniós forrásból a munkanélkülivé válók újbóli elhelyezkedésének segítésére.

A vasárnap ismertetett lépésekhez képest újdonság, hogy a kabinet 2012-től, fokozatosan, évente fél évvel, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva valósítaná meg a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését. További újdonság, hogy a kormány tervei szerint az eddig tervezettnél (2013) korábban kezdődik az előrehozott öregségi nyugdíjazáshoz kötődő szigorúbb nyugdíjcsökkentés, az úgynevezett malus rendszer alkalmazása. Ennek keretében a fokozatosan emelkedő öregségi korhatár elérését megelőzően legfeljebb 2 évvel lehet előrehozott nyugdíjba vonulni. A megállapított nyugdíj összege az első "hiányzó" évben havi 0,3 százalékkal, a második évben pedig havi 0,4 százalékkal csökken. Az intézkedés célja, hogy a gazdaságilag aktív munkavállalókat hosszabb ideig tartsa a munkaerőpiacon.

A program kitér a szociális rendszer változásaira is: a családi pótlék összegének két évre történő befagyasztására és a középfokú oktatási intézményben tanulóknál a jogosultsági korhatár csökkentésére, 2009 júliusától a lakástámogatások felfüggesztésére, valamint a GYES és a GYED összeidejének két évre csökkentésére, ez azonban csak az intézkedés hatályba lépését követő 300 nap múlva született gyermekekre vonatkozna.

Az egyéb intézkedések között szerepel az utazási kedvezmények rászorultság-alapúvá tétele, amely a jelenlegi 6-7 millió támogatott utas helyett csak azon lakossági csoportok kedvezményeit tartaná fenn, akik valóban rászorultak az utazási támogatásra.

Az adóváltozások között szerepel, hogy a kormány 2010 január 1-től vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót a méltányosság elveinek figyelembevételével olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése arányaiban a jelenleg kiszabható szinten maradna, magasabb értékű ingatlanok esetében pedig egy magasabb adókulcs szerint adóznának.

A kormány tervei között szerepel az adóparadicsomokban alapított ún. ellenőrzött külföldi társaságok fogalmának pontosítása, és adókötelezettségük kiszélesítése nem csupán az onnan kivont, de az oda kivitt jövedelemre is, mind magánszemélyek mind társaságok vonatkozásában.

Ezen kívül a tőkére rakodó terhek enyhítése és az egységes társasági jövedelemadóztatás bevezetése érdekében a társasági adóalap szélesítése mellett a vállalkozások különadójának megszüntetése - is helyet kapott a programban. A jogdíj- és kamatkedvezmények, valamint a beruházáshoz, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek, az adókulcs pedig 19 százalékra emelkedik.

További újdonság, hogy 2010-től az szja-kedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek, illetve az adóbázis szélesítése érdekében a kormány megvizsgálja az egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások adó alá vonásának lehetőségét is.

A kormány ezen kívül folytatná többek között az infrastruktúrális fejlesztéseket, így hét új országos főútszakasz átadása mellett több mint 400 kilométer közúti projekt indul el, és további 900 kilométer új, illetve felújított alacsonyabb rendű útszakaszt ad át a kabinet. Magyarország hét régiójában összesen több mint 2000 kilométer út újul meg 2013-ig, és mintegy 800, köztük számos hátrányos helyzetű kistelepülés elérhetősége javul. Emellett összesen közel 400 kilométeren tervez a kormány vasúti felújítást 2013-ig 570 milliárd forint értékben.

A közrend és a közbiztonság erősítése érdekében a program számol a Büntető Törvénykönyv módosításával, hogy a fegyveres és erőszakos bűnelkövetők, különösen pedig a visszaesők a mainál sokkal szigorúbb büntetéssel nézzenek szembe. Emellett a szabálysértési törvény kiegészítésével a rendőrség újra nyomozhat a 20.000 forintnál kisebb értékű lopások esetén is.

Magyarország nemzetközi megítélésének javítása érdekében a kormány Külgazdasági diplomáciai offenzívát indít, illetve a válságkezelő program hitelességét és eredményeit a tőkepiacok számára is nyilvánossá kívánja tenni, így folyamatos konzultációt folytat a külföldi befektetőkkel (befektetői roadshow-k formájában), valamint számos nemzetközi szervezettel (Európai Bizottság, IMF, Világbank).

A program megtalálható a www.kormanyszovivo.hu és a www.miniszterelnok.hu internetes oldalakon.