Spórolunk-e hőszivattyús fűtéssel? Hát az infrafűtéssel? Napkollektorral?

Nem ért egyet?
Írja meg kommentben a cikk alján!

Spórolási ötlete van?
Küldje be a cikk alján talált űrlapon!

2013-ban már bőven túljutottunk azon az elképzelésen, hogy mindössze fosszilis energiahordozók elégetésével lehet fűteni. Nem kell mindenáron tüzet gyújtani egy kis melegért.

Mi is az a hőszivattyú?

 Megtérül-e a hőszivattyú

Egy földhőre épülő fűtésrendszer kiépítése egy 120 négyzetméteres házat alapul véve 2,5-3 millió forintba kerül. Évente 155 ezer forintos gázos fűtési költséget alapul véve bizony megtérülésről nem lehet ma még beszélni. Ugyan a földhővel fűtés éves költsége egy 120 négyzetméteres háznál 100 ezer forint alatti, a több milliós beruházás, karbantartással együtt nem hozza be az árát.
A köztudatba már évekkel ezelőtt bekerült a hőszivattyú fogalma, azonban érdemes alaposan megnézni, miként is fűthetünk, sőt, hűthetünk a föld hőjével. Működési elve egyszerű: a hőszivattyú az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki, és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Ahhoz, hogy a föld mélyében lévő hőhöz hozzájussunk, le kell fúrni, a rendszertől függően akár 50-200 méterre.

Talajkollektoros rendszer esetén több száz méter hosszú, speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.
Talajszondás rendszer esetén nagyjából 15 centiméter átmérőjű, 50–200 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe leginkább függőlegesen. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amiben zárt rendszerben cirkulál a hűtőközeg. 200 méteres mélység esetén közel 17 °C-os a Föld.

Megvan a hő, de hogyan lesz belőle fűtés? A keringető rendszerben található hűtőanyag elpárolog, miközben energia-felvétel történik. Az így keletkezett geotermikus energia sűrítésével a kompresszorban egy magasabb nyomás- és hőmérsékletszint keletkezik. A kondenzátorban a hűtőanyag ismét lecsapódik és ezzel energiát ad le. A hűtőanyag áthalad egy szabályzón, ezzel megint a kiindulási állapotba kerül, majd újra áthaladhat a keringető rendszeren.

Szakemberek elsősorban új épületeknél javasolják a földhő kiaknázást, ugyanis a rendszerek telepítése sok kosszal, felfordulással jár.

Mi is az az infrafűtés?

Élet gáz nélkül? Lehetséges. A hőszivattyú egyelőre távoli megoldás, az infra falfűtés viszont nem. Mivel a padlófűtés hőmérsékletét nem szabad 28-30 fok fölé vinni, a tervezők a falfűtés felé fordultak. Az infrafűtés ugyanolyan érzést kelt, mint a nap sugárzása: gyógyászati célokra először Japánban kezdték használni a 70-es években. Előnye, hogy a rendszer tervezése és kivitelezése alapterülettől függően akár 1 munkanap alatt elvégezhető. Szakértők állítják, az infra falfűtéssel a nagy fűtőfelület miatt a szobák hőmérséklete 2-3 °C-al csökkenthető, ezáltal 10-20 százalékos megtakarítás is elérhető a komfortérzet csökkenése nélkül. Egy 120 négyzetméteres lakás kombinált fal és padló infra fűtése közel 500 ezer forintba kerül, a ház melegen tartása a jelenlegi áramárak mellett 120-180 ezer forint közötti lehet.

Mire jó a napkollektor?

Napkollektor melegvízhez

Egy családi ház használati melegvizéhezhasznált, 300 literes tárolóhoz, 2 elemmel a napkollektoros rendszer beruházása 1,3-1,5 millió forint. Magyarországon egy négyzetméter felületre egy évben 1300 kWh napenergia érkezik. Kollektorral ebből 500-600 kWh hasznosítható.  19,7  Ft/kWh gázárral számolva a megtérülés 12,5 év.
Ha nem tetszik sem a hőszivattyú, sem az infra falfűtés, még próbálkozhatunk a napkollektor rendszerekkel. Előre leszögezzük: a napkollektorok inkább rásegítésre, mintsem önálló fűtésrendszerként használhatóak. Működési elvül, hogy a Nap által előállított hőt a hőhordozó folyadék továbbítja a hőcserélőbe, ott a tartály külső részébe leadja a hőt a fűtővíznek. A napkollektorokat jellemzően háztartási melegvíz előállítására alkalmazzák, de ugyanez a rendszer képes lehet egy alacsony hőfokú (amelyben a keringő folyadék 30-40°C körüli) fűtési rendszer kiszolgálására is. Ilyen fűtési rendszer lehet például a padlófűtés vagy a falfűtés.

A napenergiát hasznosító fűtési rendszerek legnagyobb hátulütője, hogy télen, amikor leginkább szükségünk van a fűtésre, akkor a legkevesebb a napsugárzás. Ennek oka a rövidebb nappali periódusokban, az alacsonyabb napállásban és a gyakoribb rossz időben keresendő. Így télen kevesebb energiát tudunk a napsugárzás segítségével a fűtési energia előállítására használni. A napkollektor rendszerek azonban kedvezően ötvözhetők a kondenzációs kazánokra alapozott fűtési rendszerrel, így bevezetésükkel akkor is érdemes foglalkozni, ha önállóan nem adnak teljes fűtést.