2012.12.23. 17:43
A kormány hadat üzent a GMO-nak
Szeged - A testi és lelki egészséget veszélyeztetik a genetikailag módosított szervezetek a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint: hazánk GMO-mentességét az alaptörvénybe is belefoglalták. Dudits Dénes akadémikus állítja: az Unióban eddig engedélyezett génmódosított növények egyike sem jelent nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a hagyományos úton nemesített növények – egyes fajták még a környezetre is jó hatással lennének.
Dudits DénesA genetikailag módosított szervezetek (GMO) elleni roadshow-t rendezett 8 városban a Vidékfejlesztési Minisztérium. – A génmódosított szervezetektől mentesség egyike azon kevés kérdésnek, amelyben egyetértenek a magyar politikai erők, a civilszervezetek, és az alaptörvényben is szerepel, hogy Magyarország GMO-mentes – hangsúlyozta [namelink name="Budai Gyula"] államtitkár. Az alaptörvény kimondja: mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
Magyarországon az első genetikailag módosított növényt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában csinálták 1986-ban: a VM roadshow-ja Szegedre nem látogatott el. – Minden növény vagy állat, amelyet termesztünk vagy tenyésztünk, genetikailag módosított: minden nemesített fajta keresztezéssel és szelekcióval módosított génállománnyal rendelkezik. A GMO-k viszont géntechnológiával nemesített növények vagy állatok – mondta [namelink name="Dudits Dénes"]. Az akadémikus elmondta: a világ minden részén alaposan megvizsgálják a hatóságok a géntechnológiával nemesített növényeket, ami az EU-ban egy biztonsági hivatal, az EFSA feladata. – Jelenleg 43 olyan Unióban engedélyezetett élelmiszer és takarmány van, amelyet fogyaszthatunk: az importált szója szinte kizárólag génmódosított. A parizerben vagy a virsliben évek óta fogyasztunk ilyen szóját. Ugyanakkor az alaptörvény szerint génmódosított szóját nem termelhet magyar gazda, hiszen a szöveg szerint ez veszélyezteti az ember lelki és testi egészségét. Lényeges, hogy az Unióban megvizsgált és eddig engedélyezett génmódosított növények egyike sem jelent nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a hagyományos úton nemesített növények – közölte a kutatóprofesszor.
Kukoricabotrány
Tavaly nyáron 7000 hektárnyi kukoricát kellett kiszántani, mert genetikailag módosított anyagok is voltak egyes mintákban. A vetőmagot valószínűleg Romániából hozták be. – Magyarország GMO-ellenességének, még ha ez járna is nehezen bizonyítható gazdasági előnnyel, akkor sincsenek meg a feltételei, hiszen több szomszédunk is termeszt GM-növényeket – mondta Dudits Dénes. Az akadémikus lát esélyt a GMO-ellenes hangulat enyhülésére. – Amint olyan GM-növények termesztését engedélyezi az EU, amelyek a magyar gazdáknak fontosak, fel fognak lépni az érdekeikben: mindenki a jobbat és olcsóbbat akarja majd termeszteni – mondta.
A GMO-kutatásokat hivatalosan ugyan nem tiltották meg hazánkban, de a kutatók egyre kevésbé mernek nyilatkozni a GMO-k mellett. – Az Unióban csak két GM-növény termesztését engedélyezik: az egyik egy kukoricamoly-ellenálló hibrid, a másik egy burgonyaféle, amelyet keményítőgyártásra használnak; a magyar gazdáknak egyiknek a termesztése sem jelentene gazdasági előnyt – nyilatkozta Dudits Dénes.
Viszont több olyan, géntechnológiával nemesített növény termesztése is engedélyeztetés alatt van, amely már a magyar gazdáknak is fontos lehet. – A szárazságtűrő kukorica igen fontos a termésbiztonság szempontjából. Idén Magyarországon a nagy szárazság miatt jelentős volt a terméskiesés. A szárazságtűrő hibridek, mivel géntechnológiával eredményesen nemesíthetők, előtérbe kerülnek a probléma kezelésében – mondta az akadémikus. A másik ilyen növényhibrid a kukoricabogárral szemben ellenálló. – A magyar gazdák évente 4 milliárd forintot költenek a kukoricabogár elleni vegyszeres növényvédelemre. Az ellenálló GM-hibridek termesztése jelentősen csökkentené az önköltséget és a környezet szennyezését. A statisztikai adatok szerint a GM-növények termesztése csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, a vegyszerek használatát. Érdekes, hogy éppen a zöldek ellenzik leghevesebben a géntechnológiával való nemesítést, pedig pontosan a zöldproblémák megoldásában segíthetnének az új típusú növények – magyarázta az akadémikus. Megtudtuk: a világon 160 millió hektáron termelnek GM-növényeket, főleg Amerikában, Kínában és Indiában, de Anglia, Olaszország és Spanyolország is sokat áldoz a növényekkel folytatott géntechnológiai kutatásokra.
Duduts Dénes bátran védi a GMO-kutatások eredményeit. Fotók: Frank Yvette
– Semmilyen adat nincs arra, hogy ezen nemzetek polgárainak egészsége rosszabb lenne, mint akiknek az országa nem engedélyezi a GM-növények termesztését – közölte a kutatóprofesszor.
