2015.04.17. 21:58
Jön az állami pénz a zsinagóga felújítására
Szeged - 50 millió forint érkezik májusban a zsinagóga felújítására a holokauszt-emlékév keretéből. Ez a pénz tűzoltásra elég, vagyis hogy júniusra a két életveszélyesen megrogyott tornyot megerősítsék, mert ezek miatt beázik az épület. Az összegre az állam hamarosan szerződést köt a Szegedi Zsinagógáért Alapítvánnyal - mondta el érdeklődésünkre Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke.
A következő lépés előreláthatólag május végén egy nagyságrendekkel nagyobb megállapodás lesz, ami több éven át folytatódó helyreállítást alapoz meg. Ezt a minap az elnöknek egy beszélgetésen [namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető miniszter és [namelink name="Latorcai Csaba"] kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár is megerősítette.
Erre a jelentős felújításra a tervek szerint a Miniszterelnökség azzal a konzorciummal állapodik meg, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a szegedi hitközség alkot. [namelink name="Lednitzky András"] elmondta, pontos összeget a szerződés összeállításakor tud majd mondani.
A hitközség 1 milliárd forintos tervezetet nyújtott be; ebben a teljes tetőszerkezet felújítását, a külső homlokzat helyreállítását és az épület alászigetelését javasolták. A 112 éves szegedi műemlék renoválása a fővárosi Rumbach utcai zsinagógáéval együtt szerepel az állami elképzelésekben.
Valószínűleg a szerződéskötéssel a Miniszterelnökség megvárja a Mazsihisz elnökségének május eleji tisztújítását. A helyi választás már lezajlott: újabb 4 évig Lednitzky András folytathatja a munkát. Ez a 6. ciklusa elnökként.
Megírtuk, tavaly novemberben Latorcai Csaba elmondta, az állam 1 milliárdot szán a zsinagóga felújítására. Korábbi cikkünk a zsinagóga életveszély miatti kényszerű bezárásáról kommunikációs csatát váltott ki. Abban a miniszter azt nyilatkozta, hogy gyors felújítás nem indulhatott el, mert érdekellentétek feszültek a Mazsihiszen belül. Nem tudták, kivel szerződjenek.
[namelink name="Markovics Zsolt"] szegedi főrabbi úgy reagált: a miniszter pontosan tudja, hogy az ügyben nem a Mazsihisz, hanem a szegedi hitközség a tárgyalópartner. Furcsállotta a miniszter hárítását a Mazsihisz belső vitáira hivatkozva, és hogy a zsidó közösségek vezetőit tette felelőssé a bizonytalan helyzetért. Hazánk második legnagyobb zsinagógája novembertől végül téli nyitva tartással fogadta a látogatókat.