2015.11.01. 20:45
Isten után pontot tett Darvasi
Ez nem üzenet a politikának, hanem tudósítás a mostani Magyarországról, ahol a valósággal nem versenyezhet semmilyen írói képzelet - mondta Isten. Haza. Csal. című új novelláskötetéről a szegedi bemutatón Darvasi László.
„Férfiak, bevállalósabbak előre is ülhetnek, ott nem hideg a padló" – hallottuk a kezdés előtt pár perccel a szegedi Grand Caféban. A későn érkezőknek már nem jutott ülőhely kollégánk, [namelink name="Darvasi László"] Isten. Haza. Csal. című új novelláskötetének bemutatóján. A politikai utalásként is értelmezhető címet eredetileg az Élet és Irodalomba írt recenziója élére szánta Darvasi, aztán érezte, több lehet benne. Závada Pál azt mondta róla, ő még sohasem látott az Isten után pontot. A szerző a könyvbemutató elején tisztázta, nem akart a címmel üzenni, legalábbis a szó közéleti értelmében, csak tárgyilagosan, a maga módján beszámolni arról, milyennek látja most Magyarországot. Azt tapasztalja az utóbbi időben, hogy versenyre kelhet az írói képzelet a valósággal, de végül mindig az utóbbi fog győzni. Azt a jelenetet, amikor a szomszéd átjön hozzánk, és azt állítja, hogy az anyja műfogsorát biztosan a mi macskáink vitték el, nem múlhatja fölül a fantázia szüleménye.
Darvasi László szerint a novellatéma szembejön az utcán, a kocsmában, a bevásárlóközpontban.Fotó: Schmidt Andrea
[namelink name="Bombitz Attila"] irodalomtörténész – a kézirat első olvasója és az író beszélgetőtársa a szegedi bemutatón – azt mondta, a szerző korábbi „magyar novelláihoz" viszonyítva olyan ez a harminchárom szöveg, mint amikor egy nagyzenekar után kiáll a szerző, és egy szál zongorán kezd játszani. Darvasi szerint azok a novellatémák, amelyek szembejöttek vele az utcán, kocsmában, bevásárlócentrumban, és szinte fölkínálkoztak, ilyen egyszerű nyelven szólaltak meg a legpontosabban. A legrégebbi szöveg húszéves, a többit viszont az utóbbi néhány évben publikálta folyóiratokban. Ezeket a kötetbe rendezés idején rendre átírta, különös tekintettel a mondatok ritmusára.
Arról is beszélt, hogy nagyon fontos műnek tartja Parti Nagy Lajos Bokáig pezsgőben című interjúkönyvét Réz Pállal, a huszadik századi magyar irodalom nagy tanújával, de abban például nem ért egyet vele, hogy a magyar novella két világháború közötti színvonalát vagy például a Hét krajcár magasságát a maiak nem érik el. Szerinte egyrészt írtak jobbat a Hét krajcárnál akkor is, és nem kell félteni ezt a műfajt, mert bebizonyosodott, hogy a mindennapi életről ugyanolyan érvénnyel, hitelességgel tudósít, mint a film.
Az Isten. Haza. Csal. bemutatójának résztvevői három novellát hallhattak a könyvből a szerző előadásában, köztük a Smink címűt. Utána hosszú pillanatokig tartott a csönd. Kedvence ebben a könyvben a Pláza, amely úgy született, hogy a budapesti Mammut Bevásárlóközpontban fölfigyelt egy hajléktalan nénire, aki a mosdó melletti konnektornál megállt, szétnézett, hogy látja-e valaki, aztán gyorsan bedugta tölteni a mobiltelefonját.
