Az egész világ kíváncsi a magyarok sörére

Ma már senki sem lepődik meg, ha egy barátjától azt hallja, sört szeretne főzni otthon. Zajlik a sörforradalom, és ebből egyre többen szeretnék kivenni a részüket. Míg pálinkát főzni hagyomány, addig sört készíteni divat lett – ráadásul egyre nagyobb!

Vannak azonban olyanok, akik már akkor is fazékban kevergették a folyékony kenyeret, amikor hazánkat még meg sem legyintette az új trendek szele.

 A barátok meóztak

Németh Antal, a magyar MONYO Brewing Co. egyik tulajdonosa is hobbisörfőzőként kezdte a szakmát, ahogy mondja, még valamikor a hőskorban. – Jóval azelőtt adtam a fejem a dologra, hogy divattá vált volna. Otthon a konyhában próbálkoztam a sörfőzéssel, és a haverokkal kóstoltattam – kezdi mesélni a történetét.

– Ők mindig nagyon örültek, és folyton fényezték a teljesítményemet, de óvatos voltam, nem hittem el nekik csak úgy, hogy jó vagyok. Ha az ember folyamatosan ingyen kapja a sört, persze hogy azt mondja, az a legjobb, amit addig ivott – avat be, és hozzáteszi, épp ezért szerette volna megméretni magát elfogulatlan közegben is.

Elkezdett hát nemzetközi és hazai versenyeken indulni, és mivel jó eredményeket ért el, egyre nagyobban kezdett gondolkodni.

 Cigány módra

– Belevágtam a „gipsy brewingba", vagyis a cigány-, vagy másképp fogalmazva, vándorsörfőzésbe. Ez azt jelenti, hogy már nem otthon kevergettem a konyhában az italokat, hanem nagyobb főzdékbe jártam bérfőzetni – mondja.

– Ekkor keresett meg Pein Ádám, a Monyo Café tulajdonosa, mert elege lett abból, hogy a kézműves sörök sosem tudták ugyanazt a minőséget hozni. Forradalmasítani akarta az itthoni sörfőzést, és együtt kezdtünk dolgozni – folytatja.

 A siker pedig nem váratott magára sokat! Azóta van már saját főzdéjük, és egy évvel a hivatalos indulásuk után Magyarországon elnyerték Az év sörfőzdéje díjat is.

Németh Antal, aki egyébként szociális munkás diplomával rendelkezik, és egyetemi tanárként dolgozott korábban, ma talán arra a legbüszkébb, hogy az azóta egyre telítettebb piacon még mindig vezető szerepet töltenek be.

 Férfierő a sörben

– Fejlődik a szakma, egyre jobbak a magyar sörök, egyre több főzde nyílik. Már nem csak arról szól a kézműves sörfőzés, hogy vajon megromlik-e a sör, vagy nem – vázolja fel, és megegyezünk, azért ez tényleg álommeló! – A sört én ma már nem főzöm, csak kóstolom.

Leginkább a cég irányításáért és képviseletéért vagyok felelős. Rengeteget utazom, kiállításokra és fesztiválokra járunk szerte a világban – mondja, és kiderül, amikor cikkünk készül, már csomagol a csapat. Indulnak Hollandiába, egy olyan fesztiválra, amelyre csak meghívással lehet bekerülni, és amelyre már elővételben elfogynak a jegyek.

Míg pálinkát főzni hagyomány, addig sört készíteni divat lett.

Megkérdezzük, ki tudják-e mondani a nevüket külföldön. Igyekeznek, derül ki, de mindig megkérdik, mit jelent. – Már azt mondjuk, semmit, csak egy kitalált szó! Egyébként viszont a „monyo" nagyjából a férfierőt, férfiasságot jelenti az Austin Powers filmekben – súgja meg a titkot, és elárulja még, az a terv, hogy Európában is elismert, stabil branddé váljanak.

Kipróbálni nem drága

– Aki egy húslevest össze tud dobni a konyhában, annak a sörfőzés se okozhat problémát – mutat rá Kancsár Tamás. A hobbisörfőzőtől megtudjuk, a hazánkban napjainkban virágzó sörkultúra pozitív velejárója, hogy a házi sörfőzéshez szükséges szettek baráti áron, akár már 10 ezer forinttól elérhetők.

Például erjesztőtartály, kotyogó, hőmérő, fokoló. Az alapanyagok széles választéka is rendelkezésre áll. A sörünk alapját adó maláta kilója 300-600 forintért megvásárolható. A többi alapanyag is ebben a nagyságrendben mozog.

Az eredmény nem a drága eszközökön múlik, hanem a mindenre kiterjedő kontrollon és a fantázián. A sikeres sörfőzéshez a titok négy szó: alapanyag, sterilitás, hőmérséklet, időzítés.