A pulykás aranyaktól a hun női divatig

Határtalan Régészet címmel negyedévente megjelenő archeológiai magazint adott ki a Móra Ferenc Múzeum. A folyóiratot szakemberek írják és szerkesztik, de inkább a széles közönségnek, mint a régészeti szakmának szól. A lapot a történeti témájú magazinok között a BBC History, a Rubikon vagy a Múlt-kor mellé lehet helyezni, vagyis szakmai szintje alulról sem határos a „brit tudósok" típusú tartalmakkal.

A lap a régészetet élő és érdekes oldaláról mutatja be, de azért van egy határ, amíg módszeres és racionális tudomány marad, és nem csak kaland. A szerzők eleget tudnak témájukról ahhoz, hogy mellőzhessék a natgeós üres elemeket, így aztán a magazinnak élményszerű, praktikus, kicsit beavató jellege van, és ez előnyére válik. 

Felföldi Szabolcs főszerkesztő mutatja be a magazint a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Hegedűs Anita.

Szerkesztői úgy gondolják, a régészetnek van annyi érdekes témája, sőt, sztorija, ami vonzóvá teszi a lapot. A szikáncsi pulykalegeltetés közben megtalált, mára már 2 milliárd forintot érő aranylelet története elég jó példa erre. Az első, a hunokkal foglalkozó szám témái a neten is a forgalmasabb ingyenes tartalmak között lennének.

- Európa sötét árnyai – a hunok

- Hun kori fejedelmi leletek Szeged-Nagyszéksósról

- A hunok nyelvéről

- A hun-magyar rokonságról

- Intrika, szex és vallás a politika szolgálatában a kerrészakadt Római Birodalomban

- Sokszínű hunok – fehér vörö és kidarita hunok Közép-Ázsiában

- Elnyomás vagy felemelkedés – Germán népek a Hun Birodalom árnyékában

- A hun kor nagy túlélői: a szarmaták

- „Attila harcostársai" – a gepidák

- Női divat a hun korban

- Koporsók a népvándorlás kori Kárpát-medencében

- A hunok íja

- A hunok lovaik nyergében

- A hunok áldozati tárgyairól

- A hunok ostromtechnikája

- Attila temetése

- A szikáncsi kincslelet

Határtalan Régészet névvel várható volt, hogy a magazin nyitása szélesebb lesz, mint a helyi kiadványoké. A lap a hun témát szélesebb távlatban helyezi el, sok történeti és tárgyi néprajzi utalással. Szélesebb a földrajzi távlat is, a gepida cikkben például szó van erdélyi leletekről, amelyek a magyar régészeti híradások hiánycikkei egyébként. (És persze a magazin megkímél a PC régészeti térképektől, amelyeken a trianoni Magyarország határain belül ábrázolták a lelőhelyeket még a közelmúltban is.)

A magazin első számát munka mellett három-négy napig olvastam-lapoztam, és nem kulturális kötelességérzetből, hanem, mert világos, arányos és érdekes volt. 

Kikapcsolódáshoz és látókör-bővítőnek egyaránt jó, még akkor is, ha az ember nem állandó rajongója a régészetnek. A 790 forintért (előfizetve 650) százoldalas, minőségi küllemű lapot kapunk, benne 25 nagyobb, illusztrált cikkel. Témái is mind világos vezetésű körülírt, tartalmas témák, semmi nincs a lapban azokból a cikkekből, amelyek ideológiákat csűrnek-csavarnak, amíg a szerzőnek igaza nem lesz.

Mint középfajú, népszerűsítő tudományos magazin, jó esélye van arra, hogy stabil közönséget szerezzen. Ha a középiskolás korosztály nyomtatottan még olvas valamit, az ilyesmi lehet, mint a Határtalan régészet. 

A szerkesztői beharangozóból tudni lehet, hogy a lapszámok egy-egy főbb tematikát tűznek ki majd ki: A hunok aranya után a Vezúv által elsodort Pompeji következik. Ezekben a Móra Ferenc Múzeum aktuális nagykiállításai köszönnek vissza.

A magazin weboldala későbbre várható, de Facebook oldala már él.