A történetek útja generációkon átívelő

Az Akik már nem leszünk sosem – Krusovszky Dénes első regénye – szemmel láthatólag elnyerte az olvasók tetszését, hiszen alig pár hete kapta meg a Libri irodalmi közönségdíját. Egy évvel a debütálás után mesélt róla Szegeden, hiszen pont a tavalyi könyvhéten mutatták be a kötetet. A regényben a szerző 1956 és 2017 között váltogatja az idősíkokat: a regény egy hajdúnánási elfeledett történetet elevenít fel, ami 1956-hoz kapcsolódik.

– Hagytam rá esélyt, hogy ráismerjenek valódi terekre, noha a falu nevét megváltoztattam. Az ott lakókat megosztotta a történet, többségében pozitív visszajelzéseket kaptam – mondta az író, aki 18 évig élt a kis faluban, mégis csak akkor értesült egy ottani történetről, mikor már Pestre költözött. – Minden történelmi esemény mögött magánéleti szálak futnak. Egyéni döntések sorozata alkotja a történelmet.

Több zsánert hoz össze a regény: krimi, generációs regény, de családtörténet is. Az íróval Balog József beszélgetett, éppen apák napján; a regényben pedig az apaszerepet egy orvos tölti be, s ez a hatalmi viszonyok miatt is fontos. – Ezek a viszonyok családon belül is működnek, akárcsak a társadalomban. Nem egy steril történelmi példázatot szerettem volna írni, hanem emberi történetet.

A múltbéli események, azok feltárása, és a közös emlékezet kapcsán felelevenített egy gyerekjátékot. Sokan süket-telefonnak hívták. Mikor a gyerekek leülnek egy sorba, s egymás fülébe suttognak, majd továbbadják. Ám a sor végére már egy másik sztori kerekedik az eredetiből. Kicsit ehhez hasonlítható egy történet továbbélése is. Generációról generációra változik. Ez érhető tetten a regényben.

– Vannak elkezdett novelláim, ezeket szerettem volna folytatni. Végül elkezdtem verseket írni, ezeket valószínűleg a jövő évi könyvhéten már olvasni lehet – mondta jelenlegi munkái kapcsán.