Aki egymotoros géppel átrepülte az óceánt

Nemzeti hősként ünnepelték a magyarok 1931-ben az Endresz–Magyar párost, amely minden addigi rekordot megdöntve, a legrövidebb idő alatt repülte át az Atlanti-óceánt. Arról már csak nagyon kevesen tudnak, hogy az óceánrepülés ötvenedik évfordulóján két magyar ezt megismételte, sőt: az addig legyőzhetetlennek hitt világrekordot messze túlszárnyalták. [namelink name="Krug László"] és [namelink name="Németh Zsigmond"] közel 12 órával rövidebb idő alatt, ráadásul az európai légtérbe is mélyebben behatolva tette meg ugyanezt az utat egy olyan egymotoros géppel, amelyet fejlettebb országokban már akkor is csak permetezésre használtak. Teljesítményüket azóta sem tudta megismételni senki.

Németh Zsigmond a szegedi reptéren tegnap újra beült a botkormány mögé. Fotó: Schmidt Andrea
Németh Zsigmond tegnap Szegeden járt. Mint mondta: előadásaival egy kicsit visszavág azért, hogy annak idején, 1981-ben szinte semmilyen nyilvánosságot nem kaptak.

– Mivel 1968 óta Amerikában éltem a New Jersey-i magyar iskola igazgatójaként, és a gép is Új-Fundlandról szállt fel, amerikai gépként kezelt bennünket a magyar kormány – kezdte mesélni történetét a 67 éves pilóta.

1981-ben tizenötezres tömeg várta őket társával, Krug Lászlóval
Ferihegyen amikor az óceán túlpartjáról visszatértek. Archiv fotó

A repülés ismert alakjai Szegeden

A Közéleti Kávéház tegnapi rendezvényének számos más vendége is volt. Itt járt Knoll Gyula, az első magyar pilóta, aki hangsebességgel repült, [namelink name="Liszkai Gyula"], a harmadik kiképzett magyar űrhajós, [namelink name="Szentgyörgyi Dezső"], akinek édesapja a legeredményesebb vadászpilóta volt, [namelink name="Pusztai János"] szegedi repüléskutató, valamint [namelink name="Zetényi-Csukás Ferenc"] szakíró. A díszvendég pedig [namelink name="Horthy Éva"], a kormányzó egyik leszármazottja volt.

– Először nem is akarták megengedni, hogy berepüljünk Magyarország területére. Végül keresztül tudtuk vinni tervünket, de ennek az volt az ára, hogy a hatalom részéről senki nem ismerte el teljesítményünket. Miközben tizenötezren fogadtak bennünket Ferihegyen, és a nemzetközi sajtó is beszámolt sikerünkről, itthon csak nyúlfarknyi hírek jelentek meg mindenhol – mesélte a veterán pilóta.

Németh Zsigmond – bár repülős családból származik – viszonylag későn, 35 évesen kezdett el repülni. Egy évvel később pedig már világrekorder pilóta lett az óceánrepülésnek köszönhetően. Ma is szívesen emlékszik vissza az útra, amely kényelmesnek ugyan nem volt mondható, de ez akkor egyáltalán nem érdekelte.

– Kétszer húsz póttartály volt a szárnyakon, és a pilótaülések mögött is két 60 gallonos tartályt vittünk. Gyakorlatilag vigyázzban ültünk egész úton, de észre sem vettük – nevetett. – Egyszer viharba is kerültünk, ráadásul már az első órában elromlott a rádióadónk, így a navigációt a közelben közlekedő utasszállító gépek segítségével oldottuk meg.

Bár a két férfi közösen állított fel egy azóta is megdönthetetlen világrekordot, kapcsolatuk gyakorlatilag az út után azonnal megromlott. Részleteket erről nem tudhattunk meg, de azt igen: azóta sem beszélnek egymással.

Németh Zsigmond a szegedi repülőtéren.
Fotó: Schmidt Andrea
A sors furcsa fintora, hogy bár Németh Zsigmondnak nagy álma volt, hogy ezt az utat megismételje, erre sosem kerülhetett sor. Három évvel óceánrepülése után balesetet szenvedett: Virginiában lezuhant gépével. Abban az évben 16 repülő zuhant le hasonló körülmények között – megállt menet közben a motor. Ő volt az egyetlen, aki ezt túlélte. Bár a gipszben töltött egy év után az volt az első dolga, hogy újra a botkormány mögé ült, be kellett látnia, hogy ez már nem megy neki. – Dupla látásom volt, amivel nem lehet gépet vezetni. Tettem egy kört, majd leszálltam, és soha többé nem repültem.