Átadták a 2,1 milliárdból felújított dómot

A Szeged–Csanádi Egyházmegye első püspöke, a vértanúhalált halt Szent Gellért tiszteletére nyolcadszor rendezték meg a Szent Gellért Fesztivált. Az ünnepségsorozatnak különös rangot adott a felújított székesegyház csütörtök esti liturgikus átadása. A Dóm téren több mint négyezren foglaltak helyet a széksorokon és a nemzeti panteonnál. A rakparton 30 buszt számoltunk meg, amelyekkel az egyházmegye településéiről hozták be a híveket a szegedi ünnepségre a plébánosok szervezésében.

A dóm turisztikai célú felújításának kivitelezését uniós és állami forrásból bruttó 2,1 milliárd forintért tavaly júliusban kezdték el hivatalosan. Az egyik leglátványosabb mozzanat az volt, hogy 4 méteres lyukat vájtak a betonba az előlépcső helyén a kivitelező K+W Konzorcium munkagépei, hogy a látogatóközpont alapjait előkészítsék. A dóm elődjének, a Szent Demeter-templom előtti templomnak a fellelt, vélhetően 12. századi romjait ugyan betemették, ám egy részét a látogatóközpontban láthatóvá tették. Megújult a Dömötör-torony, belsejében restaurálták az Aba-Novák-freskókat. Az altemplomban áthelyezték az urnatemetőt, és kiállítótereket alakítottak ki. A dómban javították a falfestményeket és az üvegablakokat. A közvélemény által egyik legvitatottabb mozzanat a baldachinos főoltár áthelyezése volt a négyszögletű kupola alá. Szintén látványos munkálatok zajlottak a 80 méter magas tornyokon, ahol ipari alpinisták függeszkedve javították a falakat és kődíszeket. A belváros felőli toronyban szintén látogatóbarát bemutatóhelyiségeket rendeztek be. Megújult a nemzeti panteon egyházmegyei része és a püspöki palota udvara is.

Az egyre sötétedő téren az ünnepi szentmise után, amelyet Kiss-Rigó László koncelebrált, a Himnusz és az Európa Himnusz hangzott fel. Ezzel kezdődött az átadóünnepség. A megyés püspök köszöntőjében felidézte, 85 éves a fogadalmi templom, amelyet a történelem székesegyházzá tett. Az egyházmegye 985 éves, 15 év múlva ünnepli ezeréves fennállását, és ezzel az ünneppel megkezdik a felkészülést lélekben és az infrastruktúrát tekintve is a millenniumra. Az ipari kivitelezési munkák az épületben és azon kívül is befejeződtek. A projekt azonban még nem; az altemplomban még folyik a kiállítóterek felszerelése, berendezése és a díszítés. Kívülről, ahogyan a homlokzati állványok jelzik, egy másik forrásból elvégzik azt a renoválást, amely a lezáruló projektbe nem fért bele. A jogi, műszaki lezárás novemberben várható.

– Ezen az ünnepen tudatosan vállaljuk keresztény értékrendünket, hagyományainkat. Meg is védjük azokat azzal a meggyőződéssel, hogy ezzel egész Európát védjük – fogalmazott Kiss-Rigó László. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy az európai forráshoz való hozzájutást lehetővé tette. Mindazoknak a tervezőknek, bonyolítóknak és kivitelezőknek, akik közreműködnek.

Varga Miklós elénekelte Vén Európa című dalát, majd Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet. – Ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és az igaz hit nem létezik kultúra nélkül, keresve sem találnánk meggyőzőbb bizonyítékot, mint a szegedi dómot – fogalmazott. Hozzátette, az építése a kultúra és a hit csúcsteljesítménye, amely válasz volt az árvízre, az első világháborúra és Trianonra. A dóm a mennyei erőforrások minisztériuma. Majd hozzátette, Magyarország, ahogy ez a templom is, mindenki előtt kitárja kapuit. Viszont aki betöri az ólomüveget, és a szilánkok közt bemászik, ne csodálkozzon, hogy nem látják szívesen. A dóm jelképe az újrakezdésnek, az építésnek és az újjáépítésnek. Kiemelte, templomépítő nemzet lehetünk. Hiszen amikor templomot építünk vagy újítunk meg, közösséget erősítünk. Tolmácsolta a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök elismerését az egyházmegye nevelő és karitatív munkájáért.

A szalagot Balog Zoltán és Kiss-Rigó László vágta át. A közönséget ezután a dómba invitálták, ahol ünnepi koncert kezdődött.