Szeged és környéke

2012.01.12. 22:21

Balsors vagy a mázli éve 2012? Péntek 13., először

Csongrád megye – Idén háromszor is péntekre esik 13-a: január után áprilisban és júliusban lesz egy ilyen nap. De valójában milyen? Ön balszerencsésebb vagy mázlistább ilyenkor?

Delmagyar.hu

Mondja ki háromszor, hangosan, gyorsan egymás után: triszkaidekafóbia, triszkaidekafóbia, triszkaidekafóbia! Most ezt: paraszkavedekatriafóbia, paraszkavedekatriafóbia, paraszkavedekatriafóbia! Végül pedig ezt: friggatriszkaidekafóbia, friggatriszkaidekafóbia, friggatriszkaidekafóbia! Nem csodálkoznánk ezek után, ha önön is kitörne ez a kór. E betegségekben szenvedők rettegnek a 13-as számtól (első nyelvlecke), a „kettes szintű rettegők" pedig magától a péntek 13-tól is képesek sokkot kapni (kettes és hármas nyelvlecke).

Az biztos, az idei évben meg lett szórva a naptár ezzel az „alaphelyzetben" baljós párossal. De miért is alakult így ez az egész? Miért nem rettegünk például a kedd 24-től vagy a szerda 9-től? Utóbbiakra sajnos még a brit tudósoknak sincs válaszuk, legalábbis eddig...

Péntek 13-át „érdekes módon" a filmművészet a horror felől közelítette meg. Íme egy csokor e filmekből legjobb(?) jeleneteiből

De ha megpróbálunk visszanézni a történelemben, akkor a következők figyelhetők meg.

Már a Bibliában is: Jézussal együtt 13 ember vett részt az utolsó vacsorán.

A pénteki napot a VI. századtól kezdve a boszorkányok vagy a pogányok idejének tartották a keresztény hitterjesztők, ez volt az általuk üldözött ősi vagy nomád istenségek titkos imádásának napja.

Az egyik leginkább kibontott elmélet e két szerencsétlenség kombinációjának (azaz a pénteknek és a 13-nak) a templomos lovagokhoz kötődik. A történet 1112 körül kezdődik... A francia Hugues de Payens márki és nyolc másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.

1118-ban a lovagok az immár keresztény kézen lévő Jeruzsálembe érkeznek, és engedélyt kérnek Jeruzsálem püspökétől, hogy a rend a zarándokutak védelmét biztosítsa az arabok ellenében. A püspök természetesen hozzájárul a rend működéséhez és táborhelyet biztosít a lovagoknak a Templom-hegyen, Salamon templomának egykori helyén, ahol abban az időben arab istállók álltak. Ezek után a rend új nevet vesz fel: Krisztus Szegény Lovagjainak és Salamon Templomának Rendje, vagy ahogy mindenki hívja őket: a Templomosok.

A kezdeti kilenc lovagból hamarosan hatalmas rend lett, amely jelentős gazdasági és katonai hatalomra tett szert. A Templomos lovagrendnek nagy kiterjedésű birtokai voltak, amelyeket nyolc langues-ra és tíz olyan tartományra osztottak, amelyek határait az országhatárok figyelembevétele nélkül húztak meg. Rendházaik, kastélyaik, hatalmas birtokaik csaknem egész Európát behálózták, Skóciától egészen az akkori Palesztináig. Ezenfelül kereskedelmi flottájuk, hajókészítő és -javító műhelyeik és kikötőik is voltak, köztük La Rochelle, ahol a flottájuk állomásozott. Más katonai lovagrendekkel ellentétben a Templomosok pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak, sőt idővel a keresztény világ bankáraivá lettek, és adósaikká vált több európai uralkodó is.

Jó csávók voltak, majd megvádolták, megkínozták őket. Ki érti ezt?

Jó csávók voltak, majd megvádolták, megkínozták őket. Ki érti ezt?

Végül óriási gazdasági befolyásuk és a rend körül keringő misztikus mende-mondák miatt V. Kelemen pápa és a vagyonukra féltékeny IV. (Szép) Fülöp francia király titokban összefogva cselekvésre szánta el magát. 1307 szeptemberében a pápa lepecsételt leveleket küldött szét Európa minden szegletébe azzal az utasítással, hogy minden levelet egyazon napon felbontva, a tartományi vezetők mindenhol egyszerre cselekedjenek. Ez a nap pedig 1307. október 13-a, péntek volt.

Péntek 13-án aztán Európa szerte feltörték a pecséteket, és elolvasták a levelek tartalmát. A levelek döbbenetes „tényeket" állítottak! Kelemen pápa azt állította, hogy isteni látomása volt, amely arra figyelmeztette, hogy a templomos lovagok a sátánimádás, a homoszexualitás, a kereszt megszentségtelenítése, a bálványimádás és más eretnek cselekedetek bűnében vétkesek. Továbbá azt állította, hogy Isten azzal bízta meg, hogy tisztítsa meg a Földet a bűnös Templomosoktól, és addig kínvalassák őket, amíg be nem ismerik Isten ellen való vétkeiket.

A pápa terve jól működött. Azon a napon sok ezer lovagot fogtak el, – köztük Jacques de Molay-t, a Templomos rend Nagy Mesterét – akiket kegyetlenül megkínoztak, majd máglyára küldték őket. A rendet feloszlatták, a birtokaikat elvették, az életben maradott kisebb rangú templomosokat beolvasztották az Ispotályos rendbe.

Cuki. Vagy irtózik tőle ezen a napon?

Cuki. Vagy irtózik tőle ezen a napon?

S hogy vigaszt is nyújtsunk Márai Sándor ekképpen ír babonákról, péntekről, tizenháromról a Füves könyv tizenharmadik oldalán...

„Nem szabad babonákkal élni. A pénteket, a tizenhármat, a szemmelverést, a számok és jelek vajákos magyarázatát a gnosztikusok hozták világunkba, a korai kereszténység Rómába tóduló, gyülevész és zagyva szekták, szíriaiak és alexandriai csepűrágók, kancsi szövegmagyarázók, habzó szájú és sunyi rajongók.
A fiatal kereszténységnek nem volt még ereje, hogy megverje azokat, akik szemmel vernek, a péntekre ezt mondja: 'Egy nap', a tizenháromra:'Egy szám, mint a többi.

A sztoikusok már nem parancsoltak Rómában, a keresztények még nem uralkodtak. Az ember elhagyatva állt szemközt természetével és a természettel. Félt, szűkölt, babonáskodott és varázsolt. Ember vagy, hited van, tudod, hogy rend van a tünemények mögött, felsőbb értelem. Vesd meg a babonákat.

De tudjad azt is, hogy értelmed és hited büszke öntudata nem fegyelmezi és félelmíti a világ titkosabb erőit, melyek születésedtől halálodig lopakodnak és settenkednek körülötted.

A baleset, a számok összejátéka, a nagy számok törvénye, a föld, a lég, a sugarak érthetetlen szándékai és tervei, mindez beláthatatlan. Valamilyen kevés alázatot és remegést azért megőrizhetsz szívedben.
A világ nemcsak fényes és sötét, nem; a világ zavaros is. Nemcsak sugár, fény és hő van; démonok is vannak. (Goethe hitt a démonokban.) A világ nemcsak értelmes és következetes; valahol bujkál a tüneményekben a varázs is.

Nem szabad babonásnak lenned, mert ez nem illik emberhez. De nem szabad teljesen megvetni a babonákat, mert ez emberfölötti, illetlen gőg. Inkább csak szelíd gúnnyal kell bánni babonáinkkal, mint aki mosolyog – de kissé fél is."

Ön melyik tábort erősíti? Balszerencsésebb vagy mázlistább ezen a napon? Várjuk péntek 13-i sztorijait a kommentekben!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!