Javítanák az életminőséget a kistelepüléseken - Gyarapodhat a falvak lakossága, ha több szolgáltatást tudnak nyújtani

Bölcsőde épült Ásotthalmon és Tiszaszigeten, fejlesztették a piacteret Kisteleken és Pusztaszeren, felújították az orvosi rendelőt Üllésen, és készül a csengelei egészségügyi központ is. Mindez csak pár példa abból a mintegy 250 beruházásból, amely a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül valósult meg vagy még zajlik a megyében. 2012-ben kezdődött a TOP tervezési időszaka, itt fogalmazódott meg a megyei önkormányzatok fő feladata. Csongrád megye 58 települése 29 milliárd forintot kapott fejlesztésekre, 19-féle pályázati lehetőséggel – a két megyei jogú város külön forrásból gazdálkodott –, mindezeket a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinálja.

 – Célunk elsősorban a gazdaságfejlesztés volt, a pályázatok 60 százaléka az ipari parkok és helyi piacok fejlesztésére, útfelújításokra irányult. Fontos volt a bölcsődék, óvodák építése, hiszen ha egy anyuka vissza tud menni dolgozni, azzal a gazdaságot erősíti – magyarázta Kakas Béla, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke. 

Kakas Béla: Fontos volt a bölcsődék, óvodák építése, hiszen ha egy anyuka vissza tud menni dolgozni, azzal a gazdaságot erősíti. Fotó: Frank Yvette

A turizmusfejlesztés és az energetikai korszerűsítések is fontos részét képezik a TOP-nak. – A falvakban élők számára is fontos az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ennek érdekében a legkisebb települések is felújíthatták orvosi rendelőjüket, szociális ellátórendszerüket – részletezte Kakas Béla. Hozzátette, amikor ezt a programot koordinálták, feltűnt nekik, hogy a legkisebb, ötezer fő alatti kistelepülések nem kapnak megkülönböztetett figyelmet. 

– Majd meghirdette a kormány a Magyar Falu programot, amelyben 150 milliárd forintból fejlesztik ezeket a településeket. Fontos, hogy lakosságmegtartó erejüket növelni tudják a települések. Ha kivisszük azokat a szolgáltatásokat a kistelepülésekre, amelyek eddig csak a városokban voltak elérhetők, nagyobb a valószínűsége, hogy ott maradnak a fiatalok. A munkához, a mobilitáshoz, kultúrához és sporthoz való jog és lehetőség az itt élőknek is fontos. Ha ezeket a szolgáltatásokat egy falu is biztosítani tudja, akkor evidencia lesz, hogy jó ott élni, érdemes odaköltözni a városból – mondta a megyei önkormányzat elnöke. 

Kakas Béla úgy fogalmazott, ők ismerik az 58 település összes problémáját, tudják, mi valósult meg az elmúlt pár évben. Reméli, hogy az elért eredményeiket, tapasztalataikat a települések a Magyar Falu programban is tudják majd kamatoztatni.