Később jön az első gyerek, mint régen az utolsó

Eddig soha nem látott mértékben emelkedik a 35 évesnél idősebb nők gyermekvállalási kedve Magyarországon. Miközben tavaly rekordmélységbe zuhant a születések száma, ami idén előreláthatólag tovább csökken, a családalapításhoz már „idős" nők minden eddiginél nagyobb számban szülnek.

A KSH adatai szerint míg az 1990-es évek elején a nők átlagéletkora, amikorra minden gyermeküket világra hozták, alig több mint 25 és fél év volt, ma már az első gyereket is jóval később: átlagosan 28 éves koruk után szülik meg. Mire pedig teljesnek érzik családjukat, megközelítik 30. életévüket.

A szülési kedv visszaesése a huszonéves nők körében – akiket egészségügyi szempontból a legalkalmasabbnak tartanak a gyermekvállalásra – a legnagyobb. A jelenség demográfusok szerint azért különösen aggasztó, mert eddig úgy tűnt, hogy a nők 30 és 34 éves koruk között szeretnék megszülni azokat a gyermekeket, akiket fiatalabb korukban még nem tudtak vagy nem akartak vállalni. Most viszont ekkor alapítanak családot, a kistestvéreket pedig akár 40-en felül is hajlandók még kihordani. Az elmúlt 10 évben csak ebben a korosztályban megduplázódott hazánkban a születések száma: 1,5 százalékról 3 százalékra.

Kismamák méregetik egymás pocakját a szülészeti klinikán. Szévaldné Németh Julianna (középen) 44 évesen negyedik gyermekét várja. Fotó: Schmidt Andrea
A trend mindenképpen nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, hiszen az idősebb kismamák mindig sokkal „problémásabbak".

– Az optimális időszak a szülésre 20 és 30 éves kor közé tehető, ilyenkor jár a legkevesebb komplikációval – mondta [namelink name="Bártfai György"], a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora. – A genetikai kockázat, a fejlődési rendellenességek előfordulásának lehetősége 35 éven felül évről évre jelentősen növekszik. De nem csak a magzattal lehetnek problémák: az idő előrehaladtával az anyukának is egyre több szerzett betegsége lehet, amely mind a terhesség viselését nehezíti. Mivel pedig már a méhük sem működik olyan aktívan szüléskor, esetükben jóval gyakoribb a császármetszés is. Mindez azt eredményezi, hogy több időt töltenek az egészségügyi intézményekben, vagyis több pénzbe kerülnek.

A szegedi klinikán a legidősebb szülő nő 49 éves volt, a negyvenes kismamák pedig itt is egyre gyakoribbak. 2008-ban 72, tavaly 92 ilyen esetet regisztráltak. [namelink name="Szévaldné Németh Julianna"] 44 évesen negyedik gyermekét várja, a huszonnyolcadik héttől bent fekszik az intézményben. Mint mondta, nem tervezett már családbővítést, de úgy döntött, ha a magzat kibírt egy költözködést, amikor hatalmas súlyokat cipelt, annyira élni akar, hogy megtartja. – Furcsa lesz megint babázni, hiszen a legfiatalabb fiam is már 9 éves. De úgyis olyan pörgős vagyok, nem hiszem, hogy probléma lesz azzal, hogy negyvenen túl megint egész napos bébiszolgálatban leszek.

A kései gyermekvállalással kapcsolatosan szakemberek még egy problémára hívják fel a figyelmet: a kicsit fel is kell nevelni. A mai világban húszas éveik közepén járnak a fiatalok, mire saját lábra tudnak állni, anyagilag is elérik azt a biztonságot, hogy el lehet engedni a kezüket. Egy negyvenéves kismama ekkorra viszont már nyugdíjas lesz. Ettől függetlenül soha senkit nem beszélnek le a gyermekvállalásról – hiszen egyetlen élettörténet sem ugyanolyan. Ha valakinek ekkor adatik meg, hogy gyermeke születhessen, nem szabad megfosztani a lehetőségtől.

Hiába bíznak a tudományban

Egy több országra kiterjedő, friss, nemzetközi vizsgálatban arra kerestek választ egyetemi hallgatók körében, mit tartanak optimális időnek a gyermekvállaláshoz, és mindez hogyan egyeztethető szerintük össze biológiai órájukkal. A svédeknél megdöbbentő eredmény született: ők az orvostudományban bíznak, hogy megoldást találjon a kései gyermekvállalásra. Bártfai György professzor szerint ez téves szemlélet, hiszen ezen a nagyléptékű fejlődés sem fog tudni segíteni. – A petesejtek száma véges, és évről évre csökken. Negyven év felett már a lombikbébiprogrammal is csupán pár százalék az esély a teherbe esésre, ezen pedig még a tudomány sem tud változtatni.