Mellár Tamás: Iszonyúan nehéz év következik

Főtanácsadó, KSH-elnök

A magát jobboldali konzervatív közgazdászként aposztrofáló Mellár Tamás 57 éves, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1992 és 1994 között a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója, 1997 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, 2011 áprilisáig egy éven át a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatójaként dolgozott. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára.

– Tíz hónap után kedden újra alapkamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank. Megnyugtatja ez a lépés a piacokat, erősödhet a forint?
– Ez a kamatemelés már benne volt a levegőben, mondhatni beárazták a piacok: nagy megkönnyebbülést nem hoz. Ennyivel nem úsztuk meg, a következő hónapokban elképzelhető újabb kamatlábemelés.

– Mit kellene tenni, hogy enyhüljön a nemzetközi nyomás, javuljon a magyar gazdaság helyzete?
– A jegybanknak a kamatemelés az egyetlen eszköze, hogy tartani tudja az inflációs célt. Azért került lépéskényszerbe, mert a magyar gazdaságpolitika gyengeségei, illetve a spekulációk miatt a forint ingataggá vált. A problémát ezzel nem oldottuk meg, ez csak a kezelés. A megoldás kulcsa a Nemzetgazdasági Minisztérium kezében van. Más típusú gazdaságpolitika kellene, mint amit a kormány az elmúlt másfél évben folytatott. Hogy a jelenlegi nem tartható, két dolog is bebizonyította: a kormány maga is beismerte azzal, hogy az IMF-hez fordult. És ezt mutatja egy külső értékelés, a Moody's leminősítése is, bóvli kategóriába. Nyilván fogja őket követni a másik két jelentős hitelminősítő is.

Gazdaságpolitikai fordulatot sürget Mellár Tamás közgazdász. Többkulcsos szja-t, vagyonadót vezetne be.
Fotó: Karnok Csaba
– Több országos lapban leírta, több fórumon elmondta: az adócsökkentés nem hozott gazdaságélénkülést. El kell vetni az egykulcsos személyi jövedelemadót is, helyette progresszív adózást javasolt, 3 kulccsal, továbbá vagyonadó bevezetésével. Lát reális esélyt ekkora gazdaságpolitikai fordulatra?
– Egyelőre nem látszik, hogy a kormány elszánt lenne erre. Egyezséget akarunk a Nemzetközi Valutaalappal, de nem akarjuk feladni önállóságunkat. Pedig kemény tárgyalási feltételek lesznek.

Többsebességes Európa?

– Radikális változások várhatók az Európai Unióban – fogalmazott Mellár Tamás szegedi előadásában. Két forgatókönyvet vázolt: az egyik egy új típusú gazdasági szerződés a tagállamok között – közös, erős pénzügyminiszterrel, erőteljes fiskális együttműködéssel, harmonizált adórendszerrel, közösen kibocsátott államkötvénnyel. A másik – és könnyebb – lehetőség egy két-három sebességes Európa, különféle szigorúságú szabályokkal, „elitklubbal" és kevésbé fejlett államokkal. Ehhez a monetáris uniót is szét kell robbantani – egyes euróhasználó országokkal együtt hazánk is csak a harmadik kategóriába férne be.

– Mit vár tőlünk az IMF?
– Világosan meg kellene nevezni, mitől vár gazdasági növekedést a kormány. Hogyan akarja az államháztartási reformot végrehajtani? Elképzelhető, hogy az IMF vissza akar majd vonatni egy-két „nem konvencionális" intézkedést, a bankadót, a különadókat, a végtörlesztést. Nemzetközi színtéren lezáratlan a magánnyugdíjpénztárak államosításának kérdése is, elképzelhető, hogy ezt is felvetik. Nehéz, elhúzódó tárgyalásra számítok. E pillanatban nem látom a kormányon, hogy hajlandó lenne gyökeresen más gazdaságpolitikát elindítani. A Fidesz-frakció „110 százalékig bízik" Matolcsy György miniszterben. A miniszterelnök 11 közgazdászt hívott össze, majd Matolcsy elmondta, tulajdonképpen minden szép és minden jó, a legjobb országok közé tartozunk, ellenséges aknamunka következménye a leminősítés. Ez időutazásnak tűnhet, az 50-es években is volt ilyen: ha az ötéves tervek nem sikerültek, akkor beszéltek szabotázsról.

– Azt mondja, nem történt nemzetközi spekulatív támadás a forint ellen?
– Biztosan voltak olyanok, akik spekuláltak a forint gyengülésére. De nem azért tették, mert nem szeretik Magyarországot, vagy egy összeesküvés résztvevői, hanem azért, mert úgy látták: itt és most pénzt lehet keresni. Mert rosszul teljesít a magyar gazdaság. A kormány dolga az, hogy bármilyen külső körülmények közepette próbálja stabilan tartani a gazdaságot. Inkább arra keresse a választ, miért válhatott az ország a spekuláció eszközévé. Miért van az, hogy gyakorlatilag nullaszázalékos növekedés várható jövőre? Hogy várhatóan 1400 milliárd forintot kell kivenni a magyar gazdaságból 2012-ben, úgy, hogy nem lesz exportunk, nem lesznek beruházások, se belső fogyasztás? Iszonyúan nehéz év jön.

– Mi lesz, ha nem sikerül megállapodni az IMF-fel?
– Nehezen tudom elképzelni, előbb-utóbb egyezség lesz, a miniszterelnök van annyira pragmatikus politikus. Lehet, hogy a tárgyalások kényszerítik ki a gazdaságpolitikai fordulatot. Ha nincs IMF-szerződés, nyárra bedőlhet a magyar gazdaság. De ez nem reális forgatókönyv. Az egyezségnek nincs alternatívája.