Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd

„Hova lettek az álmok, amikre a jövőt lehet építeni?" – ez a kérdés áll az egykori tiszai vasúti híd újszegedi csonkjának tetején, egy korláton. Körülötte olcsó narancslé eldobott flakonja, gyufásdoboz, a köveken színes graffitik. A Szeged–Temesvár vasútvonal fontos pontját a második világháborúban, 1944-ben bombázták le az angolok és az amerikaiak. Azóta él az a bizonyos álom: a híd újjáépítésével ismét összekötni a régió országait, helyreállítani az addig virágzó – például a gabonaszállítást fellendítő – kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat.

– Számunkra nagyon fontos, közös infrastrukturális fejlesztési kérdések szerepelnek a jövő keddi, magyar–román együttes kormányülés napirendjén – hangsúlyozza Botka László, Szeged polgármestere, hozzátéve: „a regionális közlekedési kapcsolatok helyreállításában fontos téma a Constanta–Fiume nemzetközi vasúti hálózat létrehozása". Ennek része ugyanis a déli Tisza-híd, amit „akkor van esélyünk megépíteni a következő években, ha közös vasúti-közúti hídként képzeljük el, nemzetközi projekt részeként".

A Szeged–Temesvár vonal újjáépítése is téma a közös kormányülésen. DM/DV-grafika Forrás: Indóház vasúti magazin

A polgármester reméli, a csúcs résztvevői elkötelezik magukat az útvonal megtervezése mellett – ez a procedúra 3-4 évig is eltarthat, s ha befejeződik, akkor lehet benyújtani a közös uniós pályázatot.
Amint arra már Balogh Imre, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Kht. projektmenedzsere is rámutatott: a térségben jó másfél évtizede napirenden van a Szeged–Temesvár vasútvonal újjáélesztése. Már az előző polgármester, Bartha László hangoztatta, még 2001 októberében: az új híd jelentős mértékben elősegítené a térség gazdaságának fejlődését – ő akkor 2006 és 2010 közétette a projekt megvalósulását.

Itt pöfögött az Orient Expressz is A Szeged–Temesvár vonalon járt története első öt évében, egészen 1888-ig a legendás Orient Expressz. A vasút Újszegedtől Újszentivánig futott magyar területen, Óbébától Nagykikindáig a mai Szerbiában, majd Zsombolyától Romániában, egészen Temesvárig.

Ám azóta legfeljebb a sürgető igény fogalmazódott meg, például számos szegedi szakmai konferencián, vagy éppen Becsey Zsolt, az Európai Parlament fideszes képviselője terveiben: a híd újjáépítése szerinte nemcsak infrastrukturális szempontból lenne jelentős, de a Tisza két partjának összekapcsolásával szimbolikus szerepe volna. A képviselő célja, hogy a határon átnyúló vasútfejlesztés bekerülhessen az EU 2013 utáni fejlesztési ciklusába.

Egy ilyen beruházáshoz ugyanis több ország összefogása szükséges: az Adriai- és a Fekete-tenger vasúti összekötése olasz, szlovén, horvát, szerb, magyar, román és bolgár érdekeket is szolgálhatna. A magasba szökött olajár ugyanis felértékelte a környezetvédelmi szempontból szintén előnyösebb vasúti szállítmányozást. A vonal az áru- és személyszállításban szintén új perspektívát jelentene.

Bláth József, a nagykikindai vasútbarátok elnökségi tagja, okleveles közgazdász szerint a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió egyik legfontosabb feladata lenne ennek a vonalnak a felújítása – ezt tavaly novemberben nyilatkozta lapunknak, mikor munkatársaink a 150 éve létrehozott Szeged–Temesvár vasút egykori nyomvonalán utaztak végig, útba ejtve az utolsó hazai emléket, az Újszentiván határában álló, igen megviselt egykori őrházat is.

Csak csonk emlékeztet Újszegeden a lebombázott hídra. Fotó: Schmidt Andrea

Mibe kerülne, hogy ez ismét megteljen élettel? A MÁV Tervező Intézetének 2001-ben készült egy előzetes tanulmánya: a 110-120 kilométer hosszúra becsült szakaszt egyvágányúra, 100-120 kilométeres sebességre alkalmasnak tervezik. Hiába kötne össze a vasút ma is létező pályaszakaszokat, ezek nagy része olyan mellékvonal, amely évtizedek óta erodálódik, így gyakorlatilag a teljes szakaszt újjá kellene építeni. Az új vasúti híddal együtt ehhez nagyságrendileg 40-60 milliárd forint kellene – vagyis nagyjából Szeged egyéves költségvetése.

Együtt szavaztak Temes és Csongrád képviselői

Együtt ülésezett tegnap a Csongrád megyei önkormányzat és a Temes megyei tanács közgyűlése a szegedi megyeházán. Az elnökök, Magyar Anna és Constantin Ostaficiuc által vezetett tanácskozáson mindkét testület kinyilvánította abbéli szándékát, hogy szükség van a két megyeszékhely közötti vasúti kapcsolat helyreállítására, a kiszombori átkelőhelyhez vezető kerékpárút romániai továbbépítésére, és arra, hogy az M43-asra átvezessék a két megye közötti teherforgalmat. A magyarcsanádi Szent Gellért-híd újjáépítése mellett érvelt Farkas Jánosné magyarcsanádi polgármester és Viorel Matei temesi képviselő. A testületek abban maradtak, javasolni fogják, hogy a Maros-híd szerepeljen a kormányülés programján. Segítséget kérnek kormányaiktól a megyei vezetők a határon átnyúló gyógyítás megkönnyítése érdekében is. Makón már most is sok romániai beteget kezelnek, de mint kiderült, Temesváron van PET-CT, amely olcsóbban vizsgál, mint a legközelebbi magyarországi készülék. Így megérné odaküldeni innen is a betegeket. Temesvárról pedig Szegedre küldik arcműtétekre a pácienseket – ha végre sikerül elérni, hogy a beavatkozás költségét mindenki számára a saját biztosítója állja.