Szolár ház: napenergiával a napfény városában

A napsütéses órák száma és a beépítettség alapján Magyarország egyik legtöbb hasznosítható alternatív energiával rendelkező városában négy jellegzetes tömbtípust definiáltak a szegedi egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Természettudományi Intézet Technika Tanszékén oktató és kutató mérnökök. [namelink name="Pitrik József "]tanszékvezető főiskolai tanár irányításával megállapították: például a petőfitelepi széles utcákkal elválasztott telkeken álló családi házas, a tarjáni szellős lakótelepi, a felsővárosi társasházas övezetben, illetve a magas épületekkel zárt belvárosban más és más a tájolás, illetve a „benapozás" lehetősége a szomszédos épületek árnyéka miatti energiaveszteség következtében.

– Az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti és gépészeti megoldásoknak köszönhetően akár külön fűtési rendszer nélkül is működőképes az úgynevezett passzív ház – magyarázza Pitrik József. – Az alternatív energiaforrásokat hasznosító módszer meglévő épületekben is alkalmazható.

Pitrik József az oktatásban jobban hangsúlyozná a környezettudatosságot.
Fotó: Schmidt Andrea
Az úgynevezett passzív házak kialakításának lehetőségét darmstadti és hazai tapasztalatok alapján vizsgálták. A kutatómunkába PhD-
hallgatókat is bevontak: az informatikai végzettségű geográfus, [namelink name="Hídvégi Henrik"], illetve a technikatanárként diplomázó és a környezeti jog iránt érdeklődő [namelink name="Garas Attila"] a kis energiaigényű házak problematikájával foglalkozik.

– A napenergia eredményesebb hasznosítása csak akkor lehetséges, ha az oktatásban nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos, tervszerű átalakítása, ha modellekkel és látványos kísérletekkel is bizonyítjuk, hogy a jövőben ezt az utat kell választani. A tanszék kísérleti és mérőeszközei is ezt a célt szolgálják – jelenti ki Pitrik József. Az épületek energiamérlegét a nyereségek és veszteségek egyenlege határozza meg. Az energetikai tervezés a kulcsa a passzív épület takarékos működtethetőségének. A Nap energiájának hasznosíthatóságát maximalizálni lehet a szigeteléssel, a nyílászárók és a falfelületek üvegezésével. Az energiaveszteséget viszont minimalizálni kell: például az elhasználódott levegő cseréje szellőztetéskor telente hőveszteséggel jár.