Tiszta a levegő

Tavaly február elején nagyon súlyos légszennyezés vonult végig egész Közép-Európán, Szegeden is kiemelkedő volt a szállópor-szennyezettség. – Az utóbbi hat évben a november mellett mindig február volt a legproblémásabb hónap. Most azonban az idei, rendhagyóan enyhe, napos, szeles télen erről szó sincs – mondja Motika Gábor, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezető analitikusa.

A légszennyezettséget a hatóság folyamatosan is, és szakaszosan is méri. Folyamatos mérést biztosító állomás a Kossuth Lajos sugárút 89.-ben működik Szegeden – ez az egyetlen a dél-alföldi régióban. Az említett helyszín kimondottan forgalmas része a városnak, tehát nem fenyeget az a veszély, hogy a hatóság alábecsüli a légszennyezés mértékét – inkább „felülbecslés" fordulhat elő. A modern, drága analizátorok az összes fontos légszennyező anyag koncentrációját folyamatosan mérik; az adatok félóránként a felügyelőségi alközpontba jutnak, elektronikus úton. Földolgozás, ellenőrzés után az országos központba kerülnek. Három további helyen – Újszegeden, az ÁNTSZ-nél, a belvárosban, a Hősök kapujához közel, továbbá a vasöntödénél – pedig szakaszos mérések

Benzol és társai

Szólni kell még a közúti közlekedés során levegőbe kerülő benzol, toluol, etilbenzol és xilol nevű szénhidrogénekről is. Közülük a benzol bizonyítottan rákkeltő – s nyilván a többi sem hasznos a szervezetre –, de mennyiségük nem haladja meg az egészségügyi határértéket.  történnek: gázmintát naponta vesznek, ülepedőpor-mintát havonta, s 67 szállópormintát is, az év során egyenletesen elosztva. Ez a módszer nélkülözhetetlen a statisztikai adatsor összeállításánál.

Mi szennyezi leginkább Szeged és a megye levegőjét? Elsősorban a szálló por; évente átlag minden harmadik napon haladja meg a szállópor-tartalom az egészségügyi határértéket – csekély vigasz, hogy az EU ezt az értéket túl alacsonyan állapította meg, s csak utólag derült ki: sok, „régi" uniós város sem tud eleget tenni az előírásoknak. A szállópor-szennyezést részint a közlekedésből, tüzelésből adódó, levegőbe kerülő égéstermékek eredményezik, részben pedig természeti viszonyok következménye: az uralkodó északnyugati szél gyakran hoz a város fölé más térségben kibocsátott szennyezőanyagokat.

Olykor a nitrogén-dioxid-szennyezés is meghaladja a határértéket – ezt teljes egészében emberi tevékenység hozza létre, a gépkocsiforgalom, a fűtés. Az idén eddig ebből nem származott gond – az enyhe tél miatt kevesebbet fűtenek az emberek. A kén-dioxid-szennyezés, amióta a szénfűtés visszaszorult, nem jellemző – lehet, hogy ha sokan állnak vissza gázfűtésről szeneskályhára, ismét számítani kell majd rá.