Vikidál Gyula: az új generáció papája

– Országosan ismert rockzenekarok énekeseként kaptam fölkérést Koltay Gábortól Koppány szerepének eljátszására, ebben árnyalatnyi különbség sem volt a rockénekesi feladatokhoz képest. Színházi sorsomat az 1987-ben Szegeden bemutatott Nyomorultak-előadás döntötte el – mesélte [namelink name="Vikidál Gyula"] azon a beszélgetésen, amelyet Marton Árpád közreműködésével a Varga Mátyás Alapítvány Színházpártoló Társasága szervezett a Bécsi körúti színháztörténeti kiállítóházban.

A népszerű énekes-színész szerint a Dóm tér sorsdöntő szerepet játszott az életében. 1987-ben még Jean Valjean szerepét alakította [namelink name="Szinetár Miklós"] szabadtéris produkciójában. Elmondása alapján olyan elismeréseket kapott, amelyek hatására eldöntötte: nem zenekari rockénekesként, hanem énekes színészként folytatja életét.

A nyomorultak sikerének eredményeként kaphatta meg soron kívül színészi engedélyét a Rock Színház három művésze: Sasvári Sándor, Makrai Pál és Vikidál Gyula. A musical időről időre feltűnt a színész életében: Valjean szerepe mellett játszotta már Javert felügyelőt is a Madách Színházban, a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásában pedig most a Püspököt alakítja. Egyik legmeghatározóbb élménye a darabbal kapcsolatban a londoni Royal Albert Hallban a musical 10. évfordulójára rendezett gálakoncert, amelyet Colm Wilkinson, az eredeti Jean Valjean nyitott meg. A gála fináléjában 17 különböző ország Jean Valjeanja énekelte el a mű fináléját, A nép dalát. Hazánkat Vikidál Gyula képviselte.

Színházi sorsomat az 1987-ben Szegeden bemutatott Nyomorultak-előadás döntötte el - tekintett vissza Vikidál Gyula. Fotó: Kuklis István
– Úgy éreztem magam, mint egy világbajnok sportoló. Előttem a japán japánul, mögöttem a svéd svédül, mindenki a saját nyelvén énekelt, és mégis megszólalt a darab. Soha nem fogom elfelejteni – mesélte meghatódva.

A Püspök szerepe újabb ajándék a művész számára A nyomorultak új produkciójában. – Számomra legalább annyira fontos a Püspök, mint anno Jean Valjean szerepe. Jean Valjean számára a Püspökkel való találkozás épp olyan sorsfordító a darabban, mint amilyen Jean Valjean volt az én számomra. Az, hogy újra itt állhatok, kifejezi a darabhoz való örök kötődésemet és a folyamatosságot. Úgy érzem, a darabhoz való viszonyom, tapasztalataim jegyében immár a felnövekvő generáció papája lehetek. Láthatom újból, ahogy Szirtes Tamás rendező munkája nyomán gyermekből erős férfivá nő a darab – fogalmazott.

Elárulta, jólesik neki, ha segíthet a fiataloknak, akik nyitottak a tanácsaira. – Akkor érzem jól magam, ha a fiataloknak át tudok adni valamit. Amikor mi elkezdtük, nem volt kitől tanulni. Mikor a mostani ifjak hallgatnak rám, úgy érzem, megint tettem valamit ezért a darabért – mondta.

Véleménye szerint a fiatalok, akik a tehetségkutatókról belecsöppentek a komoly szerepekbe, nagyon tehetségesek, az alapvetően nehéz darab igazi mélységeit azonban csak a próbák alatt érezhetik meg, ebben próbál a támaszuk lenni.