Szabó Gábor: Az egyetem lehet a híd az ELI-hez

Szabó Gábor rektor, fizikus akadémikus mutatta be a 245 millió eurós beruházás részleteit. (Fotó: Gémes Sándor)

2009. október 1-jén jelentették be hivatalosan, hogy Magyarország, Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy szegedi, prágai és bukaresti helyszínnel megépítse az Európai Unió 44 tudományos nagyberuházásának egyikét, a lézeres kutatóközpontot. A szuperlézer néven emlegetett ELI (Extrem Light Infrastucture) teljes költsége 500 millió euró, ebből közel 245 millió jut a Tisza-parti városban megvalósuló lézerközpontra.

A létesítmény megvalósítása az öthalmi egykori szovjet laktanya területén 11 hektáron történik, és mellette további 60 hektáron egy tudományos parkot alakítanak ki. Az unió az ELI-vel első ízben valósít meg egy tudományos nagyberuházást egy újonnan csatlakozott országban. A szuperlézert a város a szegedi egyetemen az utóbbi évtizedekben létrejött nemzetközi hírű lézerfizikai iskolának köszönheti. A szegedi központ az első becslések szerint 150-200 kutatót és többszáz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat majd, a beruházás előreláthatóan több mint 700 millió euró jövedelememelkedést generál a régióban.

A legszélesebb körű alkalmazás

Az ELI-ben a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű attoszekundumos fényimpulzusokat lehet előállítani, így megfi gyelhetők lesznek a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, mint például az elektronok mozgása. A központban folyó kutatások sok más mellett az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, illetve a mainál hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílik majd. – Úgy gondolom, hogy a legszélesebb körű alkalmazási lehetőséget a szegedi ELI nyújtja majd a három helyszín közül. Ez azt jelenti, hogy a szegedi egyetem hosszú távon is arra tudja magát pozicionálni, hogy összekötő kapcsot jelentsen a különböző szakterületek és az ELI között – magyarázta Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

A világon jelenleg létező lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű fényimpulzusokat lehet majd előállítani az ELI-ben - képünkön Hopp Béla, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék vezetője.

Az ELI és az SZTE szimbiózisa

Megemlítette, hogy az ELI-ben például egy biofizikai kísérlet megtervezéséhez egyaránt kell rendelkezni lézeres kompetenciával és jártassággal az élettudományok terén. A rektor szavai szerint a szegedi egyetem éppen szakmai sokszínűsége alapján nagyon jó híddá válhat ebben a folyamatban. – Az ELI akkor tud igazán sikeres lenni, ha ezt a közvetítő feladatot jól betölti az SZTE. Ezzel olyan hosszú távú szimbiózist lehet létrehozni, ami mindkét fél érdekét szolgálja – emelte ki a professzor. Arra is figyelmeztetett, egyúttal újra kell gondolni az egyetemen folyó lézerkutatásokat, hiszen értelmetlenné válik olyasmit kutatni, ami az ELI-ben sokkal magasabb színvonalon folyik. – A kollégáink egy része bedolgozhat az ELI fejlesztésébe, de ennél sokkal nagyobb potenciált ígér, hogy az egyetem nagyon sok más területének szakemberei be tudnak kapcsolódni tudásközvetítő szerepben – így Szabó Gábor.

A szegedi lézerköpont látványterve.

Versenyben az idővel

Az akadémikus a Szegedi Egyetem Magazinnak elmondta: Magyarország nem azt az utat választotta, hogy benyújtja a brüsszeli pályázatot, és azután fog neki a munkának, hanem élt azzal a lehetőséggel, hogy a teljes beruházási összeg öt százalékát fel lehet használni előzetesen
is, és így kezdte meg az előkészületeket. Hátrányból indult a projekt, hiszen Magyarország először az ESS neutronkutatóra koncentrált. Az ELI-HU Nonprofi t Kft., a projektcég megalakítása azonnal késett néhány hónapot, akárcsak a cégen belüli állami tulajdon keletkezéséhez szükséges
kormányhatározat, 2010 nyarán pedig jött a minden nagyprojektet érintő átvizsgálás.

Nincs aknamentesítés  Szabó Gábor arra is felhívta a figyelmet, sajnálatos módon az utóbbi időben számos alaptalan és ellenőrizetlen információ látott napvilágot a sajtóban. Olvasni lehetett például, hogy aknamentesítés történik az ELI területén, pedig csak tereprendezés folyik, a kilencvenes évek közepén már átvizsgálták az egykori szovjet laktanya és gyakorlótér területét.

– Nem gondolom, hogy itt érdemes bármilyen személyes vagy politikai felelősséget keresni. Egyszerűen összejöttek ezek az események – magyarázta a professzor. A csúszások miatt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság vizsgálatot is indított nyár végén, majd októberben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt hangsúlyozta, kiemelt figyelemmel kíséri az ELI-t. A projekt gyorsítását szolgálja, hogy a hatósági szinteket és feladatokat előre kijelölték egy kormányrendeletben.

Folyamatban van...

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. októberi számát!

Az építészeti tender nyertes konzorciuma elvégezte munkáját a nyáron, elkezdődött már a tereprendezés is, így augusztusra valóban eljutott az ELI abba az állapotba, hogy megvannak a műszaki tervek és a kivitelezési időzítés, folyamatban a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés előkészítése. A rektor leszögezte, tavasszal meg kell történnie a kivitelező kiválasztásának. Közben körülbelül egy éve egy áttervezés is történt, immár kétfázisú a projekt: az épületnek és benne az infrastruktúra, a „vas" egy részének kell elkészülnie 2015 végéig, de egy további, nagyságrendben 15 milliárdos rész 2015 után valósul meg – ez egyébként technikai-technológiai szempontból sokkal inkább megfelel egy ilyen nagyberendezés logikájának, amely a folyamatos fejlesztések miatt tulajdonképpen igazából sohasem lesz teljesen befejezett.