Az államalapítás és a haza jut a szentesiek eszébe Szent Istvánról

– Szent István a hazát jelenti szá­­momra, mert neki köszönhetjük, hogy még beszélhetünk magyarságról – mondta el­­ső, államalapító királyunkról a szentesi Dömsödi József. Azzal folytatta: csakis a hit és a keresztény, a katolikus vallás menthette meg akkor népünket és igazi európai állammá tette, formálta az országot. – Szembe mert menni a múlttal, az ősi ha­gyományokkal, és a jövő érdekében új utakra lépett.

A 84 éves Berkecz Illésnének az augusztus 20-i ünnepek ugrottak be először, azokat na­gyon szerette.

– A legszimpatikusabb történelmi nagyjaink közül, jó ember volt – jelentette ki. Vígh Bélánénak is az ünnepségeket idézte meg Szent István, egy fiatalember a nemrég tanultakból nem emlékezett semmire, az erdélyi Tímár Zsombor az államalapítást említette, egy biciklis tini az Aranybullát – tanácstalan lett, mikor elárultuk, téved –, Nórának pedig az államalapításon kívül az új kenyér ünnepe is eszébe jutott.

– Hazánk nagy vezére, az államalapító király volt Szent István – mondta Kardos Pálné Klára, aki a Kossuth téren pi­hent, mikor megkérdeztük.

– Felemelő érzés rágondol­­ni. Nagyszerű politikusa, fe­­jedelme, királya volt nemzetünknek – tette hozzá. Kollár János az államalapítást, a behozott és elterjesztett kereszténységet mondta, és azt, hogy az iránta való tiszteletből elmegy a városi ünnepségre. Katinka is felsorolta az előbbieket, de neki – egyetlenként – eszébe jutott Szent István felesége, Ba­­jor Gizella, és az István, a király rockopera, hozzátéve: nagyra tartja azért, amit tett.

– Hazánk alapítója, a ke­­resz­ténység meghonosítója – közölte a 70 éves Gondi György. – Számomra azt is üzeni, a hazát sze­retni kell, és so­­ha nem szabad elfelejteni. Aki ideszületett, vallja magát magyarnak, ne csak álmagyarkodjon. Azokra gon­dolok, akik kétségbe vonják az ország fejlődését és pártolják a migránsokat. Ez számomra hazaárulás – mondta.