Miért szerették a szőke, hosszú hajú hölgyeket a korabeli meteorológusok?

A földfelszíni, hálózatban működő és a műholdas megfigyelőrendszereknek köszönhetően ma már valós idejű képet alkothatunk a Föld egészének pillanatnyi időjárásáról. Hazánkban is sok helyen találhatóak állomások, amelyek a legfontosabb tényezőket mérik, dokumentálják és továbbítják. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar épületének tetején folyamatosan működnek berendezések, amelyeket az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék és az Országos Meteorológiai Szolgálat közösen üzemeltet – számolt be róla az egyetem. 

A múlt eszközei 

Pár méterrel a csúcstechnika alatt azonban a múltba is bepillanthatnak az érdeklődők. Kovács Attila, a tanszék adjunktusa elmondta, hogy intézményükben vannak régi termométerek, amelyek jellemzően hőmérők, a légkör hőmérsékletének meghatározására szolgálnak, találhatóak nedvességmérők, melyekkel általában a légkör relatív nedvességét mérték, valamint őriznek légnyomásmérőket, vagyis barométereket és barográfokat is. Van egy komplett hőmérséklet-, légnedvesség- és légnyomásmérő berendezésük, valamint különféle régi szélsebesség- és szélútmérőket is tárolnak. 

Segítettek a hajszálak 

A tanszéken található egy úgynevezett hajszálas légnedvességmérő, vagyis egy hajszálas higrográf is. Ebben emberi hajszálköteg található. Érdekesség, hogy a hosszú, szőke női hajszálak bizonyultak a legjobbnak a működtetéséhez. A nedvességváltozás hatására ugyanis a hajszál megnyúlik, egy hozzá rögzített írókar elkezd mozogni, és egy automatikusan forgó hengerre elhelyezett papírszalagra rögzíti a relatív nedvesség értékeit, változásait. 

Jelentős technikai fejlődés 

Körülbelül az 1900-as évekig hívták segítségül a hölgyek egyik legszebb ékességét a légnedvesség méréséhez, hiszen a meteorológiai mérőeszközök komoly fejlődésen estek át az elmúlt évtizedekben. Az SZTE különleges műszereit viszont a szeptemberi Kutatók Éjszakáján bárki megtekintheti.