Korszakváltás előtt a világgazdaság

- Riasztó híreket hallani Németországból. Véget ér az aranykor, a német gazdaság stagnál, recesszió következhet. Mi lesz a magyar gazdasággal? Hogyan tartható fenn a gazdasági növekedés?

- Kétségtelen, hogy a közép-európai országok gazdaságai összenőttek a német gazdasággal, ugyanakkor ez a térség lett az európai növekedés motorja. A Visegrádi országok és Németország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 74 százalékkal meghaladta a német-francia forgalmat. Látni kell, hogy korszakváltás zajlik a világgazdaságban, legalább annyira diktálják a tempót Keletről, mint Nyugatról. Amikor 2010-ben meghirdettük a keleti nyitást, akkor sokan kritizáltak és megmosolyogtak minket, mára azonban ez a munka beérett. A keleti nyitás keretében az volt az egyik fő célunk, hogy a technológiai újításokat bevezető távol-keleti vállalatokat Magyarországra csábítsuk. Ezen vállalatoknak kulcsszerepe van abban, hogy magyar gazdaság fent tudja tartani, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedését. Öt év után idén, 2019-ben fordult elő először, hogy az első félévben nem Németország, hanem a Koreai Köztársaság volt a legnagyobb beruházó Magyarországon. Öt éve nem volt példa arra, hogy valaki megelőzte volna a német befektetőket. A koreai cégek vezető szerepet játszanak az elektromos autók gyártásában. A világgazdaság új korszakában ez lesz az az iparág, ami a trendeket diktálja és ezek a cégek rendre Magyarországot választják. Nálunk alakítják ki európai gyártóbázisaikat.

- Szeged és térsége egyetemmel, autópályákkal, repülőtérrel rendelkezik. Mi hiányzik ahhoz, hogy a megyeszékhely felkerüljön a nemzetközi befektetések térképére?

- Kellene egy bátrabb, kezdeményezőbb és együttműködésre nyitottabb városvezetés. Létre kellene hozni azt az új, zöldmezős ipari parkot, amit Nemesi Pál polgármesterjelölt javasol. A kormány január elsejétől lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy olyan rendeletet alkossanak, amely szerint a beruházó vállalatok az adott esztendőben, a beruházás összegével csökkenthessék az iparűzési adójukat. Ha Szeged következő polgármestere, ilyen megállapodásokat tud kötni, akkor szükség lesz egy új ipari parkra. Nemesi Pálnak abban is igaza van, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is nélkülözhetetlen, szükség van a harmadik hídra, hogy eredményesen ide tudjuk vonzani a nagy nemzetközi vállalatokat. A szegedi városvezetéssel korábban is kerestem az együttműködés lehetőségét, de csak korlátozott sikereket tudtunk elérni.

- A magyar gazdaság 5 százalékkal növekszik. De mit tesz hozzá ehhez Szeged városa?

- Nézze, Szegeden először is van egy remek egyetem, több tízezer hallgatóval, ami a város vonzerejét önmagában megalapozza és rendkívüli mértékben növeli. Emellett én azt gondolom, hogy egy Szeged méretű városnak sokkal több magas hozzáadott-értékű beruházást kellene tudnia vonzani. Nézzék meg Debrecen, Kecskemét vagy Győr példáját, látható, hogy ebben a versenyben Szeged lemaradt.

- A Röszkei autópálya-határátkelő az ország egyik legforgalmasabb határállomása. Nyáron azonban gyakran bedugul. Terveznek-e a szerb-magyar határszakaszon fejlesztéseket? Most van itt a történelmi lehetőség: a szerb-magyar kapcsolatok évtizedek óta nem voltak ilyen jók.

- Igen, ez egy komoly probléma. Ezen fog könnyíteni, hogy október 11-én új határátkelőt adunk át a magyar-szerb határszakaszon, Kübekháza és Rábé között. Ez lesz négy éven belül a negyedik új határátkelőhely, amit megnyitunk. A kormány a legutóbbi ülésén döntött arról, hogy 2020-ban egy új, modern technológiát vezet be a magyar-szerb határ legforgalmasabb határátkelőhelyén, Röszkén. Az új technológia jelentősen felgyorsítja majd az autók és az utasok ellenőrzését. A tompai és a röszkei határátkelőn pedig újabb sávok létrehozásával is bővítjük a kapacitást. A probléma megoldása kulcsfontosságú a számunkra, ezért a szerb és a magyar belügyminiszter folyamatosan konzultálnak a kérdésben. A szerb kormánnyal a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztéséről is tárgyalunk. A terveink szerint még az idén aláírjuk azt a megállapodást, amivel az Eximbank 50 millió eurós hitelével elindulhat a vasútvonal korszerűsítése.