2020.10.14. 08:04
Látta már Szegeden a bunkert, vagy a tornyot a Tisza-parton?
Időről időre észreveszünk olyan tereptárgyakat, amelyeken elgondolkodunk, vajon mi célt szolgálhatott? Ezekből válogattunk: a felsoroltakba már mindenki belefuthatott, aki huzamosabb ideig élt Szegeden. Ilyen a bunker a befalazott bejárattal a Kossuth Lajos sugárúton, vagy a kilátószerű torony az újszegedi Tisza-parton.
Szeged – 2020.09.24. Ezek meg mik? Különös tereptárgyak a szegedi utcákon. Képen: Napóra a József Attila sgt. és a Budapesti krt. kereszteződésében. Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)
Fotó: Karnok Csaba
A napokban ismét előkerült az interneten egy különös beton tereptárgy a Budapesti körút és a József Attila sugárút kereszteződéséből. A körúti szoborkőtől nem messze áll. Időről időre rácsodálkoznak a szegediek, főleg a fiatalabbak: vajon mi célt szolgálhatott? Úgy tudtuk, ez egy napóra, és nem az egyetlen a panelrengetegben. A Retek utca 8. mögött is van egy, amiről 2013-ban írta meg lapunk, hogy felújítanák – az 1986-ban készült. Jóval régebbi napórát is találni Szegeden, az alsóvárosi ferences rendház falán, a Mátyás téren. A Budapesti körúti tereptárgy viszont nem az, hanem egy szökőkút, bár idén nem láttuk működni.
Befalazott bunker
A Kossuth Lajos sugárúton járva nem csak a vadszőlővel befutott régi víztoronyra csodálkozik rá az ember, ami az egyik régi gyárépület udvarán áll. Pedig az is szép, olyan, mintha egy vár tornya lenne. A túloldalon megmaradt egy kevésbé esztétikus, de érdekes beton bunkerszerűség a ruhagyárral szemben. A déli határt védő erődrendszer része volt, amit az 1950-es években húztak fel, a határ menti erdőkben található bunkerekkel már többször foglalkozott lapunk részletes cikkben. Egykor itt helyezkedett el a városi gázművek, azt védhette – írtuk 2009-ben, amikor a gazdáját kerestük: nem került elő. A bejáratát azonban valamikor valakik befalaztatták, hogy ne költözzenek bele a hajléktalanok.
Attila koporsója
A Széchenyi téren két jóval régebbi tereptárgy kelti fel az emberek figyelmét. Az egyik a szegedi Sóhajok hídja a városházánál, ami Ferenc József 1883-as szegedi látogatására emlékeztet. A szomszédos Bérpalotában szállásolták el az uralkodót és kíséretét. Ezen a folyosón mentek át a frissen átépített városházára, mert hát csak nem sétálhattak át gyalog egyik épületből a másikba – egyetlen nap kedvéért tervezték a hidat a két épület közé.
A másik érdekesség a Grünn-Orbán-ház erkélykorlátján látható vaslemez, amiről az a legenda járja, hogy Attila koporsójának darabja – az épületben működött az első állandó szegedi nyomda. Valójában egy 18. századi vaskályha része volt a római harcost ábrázoló dombormű. Attila koporsója továbbra sem került elő, pedig – visszatérő téma lapunkban – sokan keresték a környéken. Volt, aki varázsvesszővel kutatott utána.
Torony a folyóparton
A Partfürdő után, a Bertalan híd közelében különös torony emelkedik Újszegeden, ahonnan nagyon jó kilátás nyílhat a vízre. Sokat gondolkodtunk rajta, mire szolgált egykor, míg kollégánk fel nem világosított minket: ide jártak evezősedzésekre. Az 1980-as évektől az 1990-es évek közepéig ugyanis a Szegedi Vízügyi SE evezős szakosztály székháza működött a vízügy tulajdonában álló objektumban, aminek a torony is része, ennek lapunkban is nyoma maradt. Utána az Admiralitás használta a területet, ma, úgy tudjuk, magántulajdonban van a jellegzetes torony és a hozzá tartozó épületek. Egykor magasított, cölöpökre épült „járda” is vitt mellette a Tiszáig, ami árvíz idején is kiemelkedett. Már csak a cölöpök vannak meg belőle.