Délmagyar logó

2018. 11. 12. hétfő - Jónás, Renátó 7°C | 19°C Még több cikk.

Az olimpiára vette: levetették a lyukas zászlót István mopedjéről, de nem haragszik a rendőrökre

Az olimpiára vette: levetették a lyukas zászlót István mopedjéről, de nem haragszik a rendőrökreIstván a lyukas zászlóval. Nem gondolta, hogy baja lesz belőle. Fotó: Králik Emese
Csongrád - Megtaláltuk azt a csongrádi férfit, akinek a vasárnapi ünnepségen le kellett vennie a lyukas zászlót a mopedjéről. Vasárnap még dühös volt, ma már nem haragszik senkire.
– A vasárnap úgy kezdődött, hogy felébredtem, hoppá, mondom, forradalom van. Nagyon szeretek eljárni a városi rendezvényekre. Megcsináltam a zászlót, kimentem a Kossuth térre – idézte fel a csongrádi Bende István. Ő az a férfi, akiről egy helyi hírportál egy videót tett közzé. A felvételen rendőrök igazoltatják.  

A párbeszédből az derül ki, hogy korábban le kellett venni az elektromos kerekesszékről a forradalmi jelképet. Erről mi is írtunk.

– A zászlót pár hónapja vettem, például az olimpia alatt is kitettem a kocsira – mesélte a 66 éves férfi. – Vasárnap reggel fogtam az ollót, kivágtam a közepét, megégettem, hogy úgy nézzen ki, mint az 56-os zászló. Kitűztem, büszkén mentem a koszorúzásra. Elemes mécseseket vettem, hogy napokig világítson. Letettem az emléktáblához, tettem pár kört, hogy megnézzem, van-e ismerős, majd hazaindultam. Akkor állítottak meg a rendőrök. Kifogásolták a lyukas lobogót, és megkértek, hogy vegyem le. Dühös lettem, tulajdonképpen szerencse, hogy odajött Laczkó Zsolt önkormányzati képviselő, és beszédbe elegyedett velünk. Ha nem így lett volna, előbb-utóbb biztos csúnyát mondok, és akkor bajba kerülök.

Mivel Istvánt nem ismerték a csongrádiak, komoly kutatómunka volt kideríteni, hol él. Sokan próbáltak lapunknak segíteni. Végül a városközpontban intette le két férfi, és elkérte a telefonszámát. Kiderült, hogy azért voltak a helyi ügyeket is jól ismerő emberek tanácstalanok, mert csak nemrég él a Tisza-parti városban.

– Volt egy autóbalesetem, érszűkületem lett, nem tudtam dolgozni. Előtte sok mindennel foglalkoztam, voltam elektroműszerész, műanyag-feldolgozó, női-férfi szabó. Akkoriban Budapesten éltem, rokkantsági segélyből nem tudtam fenntartani a lakótelepi lakásomat. A sógornőm nővére Szegedre költözött, az ő javaslatára kerültem én is oda 2001-ben. Később egy dorozsmai házrészt vettem. Elég hülye voltam abban az időben, ittam, játékgépeztem, ment a pénz. Egy tápéi üdülőbe költöztem, közben az érszűkület miatt le kellett vágni az egyik lábamat. Ennek hat éve. Éltem a nagymágocsi kastélyotthonban, a szentesi hajléktalanszállón. Két éve lakom Csongrádon, a Gyöngyvirág utcai otthonban, nagyon jól érzem magam. Szeretek emberek között lenni, jövök-megyek, nyáron elnézelődöm a Körös-torokban, kimegyek sporteseményekre, bemutatókra. Bokrosra, Szentesre is átjárok, a moped akkumulátora 30-40 kilométert bír. Az utóbbi két napom meg olyan sűrű, akármerre megyek a városban, mindenhol megállítanak.

István régen elvált, egy lánya van, aki Ausztráliában él. A magyar történelmi események fontosak a férfinak, a megemlékezésekre ezután is eljár majd. Hasonló élménye még nem volt Csongrádon, a rendőrökre egyáltalán nem haragszik, nem is akart panaszt tenni az ügy miatt a kapitányságon. Hogy mi lett a belső vizsgálat eredménye, még nem tudjuk, várjuk a megyei kapitányság sajtóosztályának válaszát.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jóska ütlegelését József is végignézte

Délelőtt az orosztanárnő Lermontov versét tanította neki a gimnáziumban, este a tanárnő férje, a… Tovább olvasom