– A főút melletti terület volt Ópusztaszer, vagyis akkor még Sövényháza első lakott része, ott épültek az első házak – mondta kérdésünkre válaszolva Makra József polgármester. Arról faggattuk, miként alakult ki az a településszerkezet, hogy a főút, a falut átszelő Komócsin Zoltán utca mellett – az arra járóknak biztosan feltűnik – kukoricatábla fekszik, tök, saláta, krumpli és egyéb zöldség terem, olykor lovakat látni bekerítve, birkák „nyírják” a füvet. Az egyik önkormányzati földdarabon ottjártunkkor éppen a konyhára kerülő burgonyát szedték a közmunkások.
Ne maradjon senki földje
– Annak idején azt a részt betelepítették fenyőkkel, amelyek felfogták a zajt és a szél szállította port. A fákat azonban megtámadta valamilyen speciális, fenyőknek ártó kórokozó, és rövid idő alatt kipusztultak. Ki kellett takarítani a területet, senki földje lett, és rövidesen mindenki oda hordta a hulladékát, szemétteleppé vált a falu szívében. Nem tűrhettük, felszámoltuk. Ezután, a 80-as években, fóliasátrak „nőttek ki a földből”, ez hagyománnyá, divattá vált, zöldséget termesztettek ott a helyiek. Egyébként a Baks felé vezető út mellett még megmaradt az említett fasáv, amelyhez ragaszkodnak is az ott élők, mert remekül véd, megszűri a zajt és a port – közölte a faluvezető.
Az élő hagyomány
Hozzátette: azt, hogy a területen különböző növényeket termesztenek, állatokat tartanak, a tanyáról hozott szokások, hagyományok is magyarázzák. Akadnak olyan részek, amelyeket már nem használnak, nem hasznosítanak, azt az önkormányzat tartja rendben, például nyírja a füvet.
– Az elvem az, hogy hagyni kell mindenkit élni, dolgozni. Nyugalom és béke van nálunk, csakis így fejlődhetünk. A „harcászkodás” minden jót megöl – mondta Makra József. Közölte még: a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok jót tett Ópusztaszernek, ahogy bekerültek a rendszerbe, érdeklődtek, telefonáltak a fiatalok, ő meg azt mondta nekik, „Gyertek csak, gyerekeim!”. A folyamatot azzal segítik, hogy képviselő-testületi döntés alapján 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kap az önkormányzattól minden csokos betelepülő család, illetve azok a fiatalok, akik ingatlant, házat vásárolnak a faluban.
Bátran fejlesztenek
– Ennek köszönhetően fejleszthetjük a bölcsődét, az óvodát, felújíthatjuk az iskolát, és új tornacsarnokot építhetünk. Már ott van a területen a fűtést szolgáló termálvíz és az áram, az ivóvíz- és szennyvízhálózatot kell még bekötni, vagyis már ezekben a projektekben is előre vagyunk, mint balog az imádsággal – jegyezte meg Makra József. Hozzáfűzte: talán a ma még gazdátlan előkerti területeket is újra megművelik a betelepülők.
