2019.10.26. 06:00
A kenyér a tudás jelképe
Az emberek azóta sütnek kenyeret – a 20. század közepéig otthon -, amióta felismerték, hogy a búzát kézimalommal meg lehet őrölni. Változó, hogy lepénykenyeret vagy a ma is ismert kenyeret készítették. Az 1950-es évektől egyre több a pék, majd sütőüzemek nyitottak, emiatt az asszonyok már nem foglalatoskodtak ezzel a háznál.
- A kenyér mindig is a legalapvetőbb élelmiszerünk volt. A népmesékben a tudás jelképe. Régen az asszonyok egyszerre tíz kilót is megsütöttek, mert a több generáció élt együtt, és egy család 15-20 főből is állt. Illetve a kenyérsütés nagy munkának számított, így csak 2-3 hetente sütöttek kenyeret. Hiszen a művelet 18-20 órába tellett. Nekünk ma már nem tart ennyi ideig, viszont azért kell hozzá némi előkészület – tudjuk meg Kulik Melindától.
A néprajzkutató azt is elmeséltek, mi köze van a kenyérnek a rontásokhoz, és mióta nem csak búzából készül a kenyér.
Cikkünket keresse a szombati Délmagyarországban!
