Balástya

2021.08.10. 12:39

Megtelt élettel az erdőközi iskola – Fotók

Szombaton randevúztak újra egymással azok, akik a környező balástyai tanyavilágból az erdőközi iskolába jártak néhány évtizede: 22-en jöttek össze, finom ebéd és pálinka mellett emlékeztek diákkorukra. A mai fiatalok számára hihetetlen történeteket meséltek az akkori időkről, életükről.

Imre Péter

Angyalos, magyar címeres táblán olvashattuk: M. Kir. Államelemi Népiskola, Balástya 503. Megérkeztünk. Rozsnyai Erzsébet invitálta ide, a hajdani erdőközi iskolába – az épület már a helyi, a balástyai vadásztársaság tulajdona, Csáki Anita, a társaság elnöke volt a házigazda – az egykor ott tanulókat. A szombati randevúra 22-en érkeztek.

– Sokan meghaltak már a 2015-ös első találkozó óta, ők majd fentről figyelik, miként emlékezünk – mondta Erzsébet.

Biciklivel, rétessel

A 85 éves Martonosi János biciklivel jött Kistelekről – testvérével, Máriával az erdőközi buszmegállótól sétáltunk a helyszínre –, mikor megérkezett, azt mondta:

– Ez a 7-8 kilométer, hála az Istennek, semmi nekem, naponta a többszörösét megteszem. A vírus elleni oltás után is hazakerekeztem, pedig óvtak tőle – árulta el nevetve.

Közben több oldalról hallottunk hasonló párbeszédet:

– Anna? Ugye, te vagy? Jól emlékszem? Négy évig jártunk egy osztályba?

János biciklivel, Rózsa Miklósné Jutka rétessel érkezett, Dorozsmáról. Mindig süt, most sem tett kivételt.

– Szép korszak volt. Mikor a közeli kis tó befagyott szerettünk rajta iringálni (tájszó, csúszkálni, a szerk.), de a szüleink figyeltek és szóltak, menjünk haza dolgozni – közölte Jutka. Rozsnyai Erzsébet arra emlékezett, ritkán jutott zsír uzsonnára a kenyerükre, általában üresen ették szőlővel vagy almával, éppen ezért idén zsíros kenyeres partit akart tartani.

Végül a kisteleki Aqua Hotel, Gilicze Edina ügyvezető felajánlásával, finom ebédre látta vendégül a résztvevőket.

Élet és közlekedés

– A tanyavilágban a tanító olyan volt, mint a lámpafény, mindent tőle kérdeztek az emberek – mondták többen. Az iskola épülete egyébként is központnak számított: ott működött először telefon, aggregátorról televízió, majd lett villanyáram is. A suliba télen nehezen jutottak el: volt, akinek az édesapja ment előtte a nagy hóban, ő pedig a nyomába lépett.

– Nekünk egyszerű volt. Édesapám volt az egyik tanító, itt laktunk, kiléptünk az egyik ajtón, és bementünk a másikon. Valóban éltünk meg olyan teleket, hogy a módosabbak szánnal szedték össze a gyerekeket és hozták el az iskolába, vagy a ló után tuskót kötve csináltak utat a hóban – emlékezett a 73 éves Bakó Miklós.

Jójárt János a 2015-ös első iskolai találkozón ismerkedett meg újra – hiszen korábban is egy suliba jártak – mostani párjával, Kórász Annával. Akkor kezdődött kapcsolatuk, és 4 éve összeházasodtak. János az állandó programnak számító közös tévézéseken kívül azt idézte fel, hogyan készítettek korcsolyát cipőméretű deszkákból és drótokból. Az eseményen részt vett Ujvári László, Balástya polgármestere, aki felelevenítette, egy- kor ő is hasonló tanyai iskolában kezdte tanulni a betűvetést.

Jóságvírus

A rendezvényen Antal Imre plébános szabadtéri misét tartott, immár harmadik alkalommal a találkozók históriájában. Azt mondta: a mosoly semmibe sem kerül, mégis milyen csodálatos a hatása.

– Létezik olyan vírus, amivel érdemes megfertőznünk egymást, ez a jóság, ami itt tapasztalható, jelen van – jelentette ki Imre atya.

Ezek is érdekelhetik