Végóráit éli a makói vöröshagyma

A Délmagyarország olvasói számára már nem újdonság, amit a Magyar Nemzet most írt meg, nevezetesen hogy búcsút inthetünk a makói vöröshagymának, az idén gyakorlatilag megszűnt a hazai termesztés. Az elmúlt években végigkövettük, miként csökkent fokozatosan a Makónak valaha világhírt hozó növény termőterülete. A lejtmenet most ért a végére: a lapunknak is gyakran nyilatkozó Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke az országos napilapnak azt mondta, míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe. 

Fekete is feladta

Ez annyit jelent, hogy egy kézen meg lehet számolni, a makói tájkörzetben hány gazda termel még komolyabb mennyiségű vöröshagymát. A többiek esetleg saját maguk, családjuk, ismerőseik kedvéért, nagyjából konyhakerti volumenben. Maga az egykor Aranyhagyma-díjjal kitüntetett Fekete János is felhagyott a vöröshagyma termesztésével, de fokhagymával sem nagyon foglalkozik.

Külföldi versenytársak

Az, hogy mindez így alakult, főként arra vezethető vissza, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink. Fekete János szerint az olaszok élen járnak a hagymatermesztésben, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológia és a tárolás is professzionális szintre került az elmúlt években.

Összehasonlításként megemlítette, hogy míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a 7-800 mázsás hozamot is elérheti.

Az aszály sokat ártott

A folyamat felgyorsulásához ráadásul hozzájárult az idei rendkívül száraz időjárás. Egy, a Délmagyarország által korábban megkérdezett makói termelő, Vas Sándor saját fokhagymaföldjei példáján elmondta, mivel nem tud öntözni, a termés most a szokásosnak alig a fele, és a fejek is többnyire kicsik.

A termelőket összefogó szervezet szerint van még reménye az ágazatnak, a termelés újraindításához azonban a technológiaváltás mellett az öntözéshez szükséges vízgazdálkodási feltételek megteremtésére lenne szükség – írta ezzel összhangban a Magyar Nemzet.