Mérföldkőhöz értek a Parkinson-kór kezelésében

Újabb szintre lépett a Parkinson-kór előrehaladott stádiumának kezelése a világban, miután január 16-tól lehetővé vált a mélyagyi stimuliációs eszköz beépítése. Először Angliában, majd Németországban, Svájcban, Hollandiában, és ötödikként hazánkban, Szegeden végezték el szerdán az egy hete elérhető beavatkozást az idegsebészeti klinika hibrid műtőkomplexumában.

Adatokat tárol az eszköz

A mélyagyi stimulációs műtéti eljárás közel 20 éve Magyarországon is elérhető, azonban a korábbi rendszerekhez képest ez az eszköz nemcsak stimulálásra, hanem az agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas – tudtuk meg Klivényi Pétertől, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatójától.

– A szívpacemakerhez hasonlóan csökkenti majd a beteg panaszát az új eszköz. Az agy bizonyos területét elektródákkal ingerli. Az eszköz az elektromos jelek tárolására is képes, amit az orvosok bármikor elérhetnek. Ezek a jelek folyamatosan változnak, például ha eszünk, mozgunk, de az időjárás is befolyásolja, tehát az agy elektromos aktivitása mindentől függ. A jelekből meg tudjuk állapítani, hogy a betegnek szüksége van-e még gyógyszeres terápiára, vagy épp a stimulációs paramétereken kell-e nála változtatni – részletezte.

Még precízebb kezelés

Mint mondta, eddig a klinikai eredményekre hagyatkoztak, most viszont még magasabb szintű, egyénre szabott, precízebb kezelésben részesülnek majd a páciensek. Megtudtuk, a szerdán megoperált idős férfi műtétre előjegyzett Parkinson-kóros beteg volt, akinél már a gyógyszeres terápiával nem tudtak megfelelő életkörülményeket elérni, ezért javasolták számára az új lehetőséget.

Hosszú műtét, gyors felépülés

– Ugyan a műtét igen hosszadalmas, több órát vesz igénybe, a felépülés viszont már egyszerűbb, másnap felkelhet, a seb gyógyulása pedig 2-3 hét. Ekkor tudjuk majd kipróbálni az eszközt, kiválasztani számára a legjobb paramétereket. 2-3 hetente kell majd ellenőrzésre járnia, ha minden rendben, akkor a későbbiekben elegendő lesz félévente eljönnie kontrollra – tette hozzá.

Új technikákkal új műtőben

A sajtónyilvános műtét után Kis Dávid, a beavatkozást végző osztályvezető egyetemi adjunktus elmondta, minden rendben volt a betegnél, jól viselte az eszköz beépítését, amelyre már két napja elkezdődtek az előkészületek a műtőben. Kiemelte, nemcsak az eszköz új, ugyanis két műtéttechnikai dolgot is most alkalmaztak először az októberben átadott hibrid műtőben. A neuronavigációs rendszert, és a műtét alatt használt háromdimenziós CT-képalkotást is most vetették be először, ezek lényegesen lerövidítették a műtét időtartamát. Emellett a beavatkozás az ébren lévő beteg számára is könnyebben elviselhető volt.

Egy millimétert sem hibázhattak

– Tizedmilliméter pontosan kell az elektródákat beültetni ahhoz, hogy a megfelelő hatást érjük el, de azt is látnunk kell, hol van a végük az agyban. A most használt képalkotórendszer többek közt ebben volt segítségünkre. Hasonlóan kell elképzelni, mint az autókban lévő GPS-rendszert, számunkra a térkép a műtét közben készült kép, erre vetíti rá a műszer az elektróda végét, majd egy célzóberendezés segítségével látjuk, hogy megfelelő szögben, milliméter pontosan a helyén van-e. Ezt követően rögzítjük – magyarázta.

Ébrenlétben a beteg

A betegnek azért kellett ébren lennie, mert folyamatosan figyelik a szemmozgást, a beszédértést és a számolási funkciót is, valamint hogy a kór tünetei, például a remegés és a lemerevedés mennyire oldódik. – Eközben azt is vizsgáljuk, mikor ér el mellékhatást az elektróda, vagyis amikor már túl sok az elektromos ingerlés, így ilyen tünetek a műtét után nem jelentkezhetnek. A műtét végén altatás következik, hiszen le kell állítsuk a gyógyszeres kezelés hatását, valamint a bőr alatti bevezetés fájdalmas, így viszont nem érzékeli – részletezte.