2020.03.03. 17:30
Csapdát állított a ravasz csendőr
A vásárhelyi rettenetes Jáger Mari pöre után 15 évvel újabb méregkeverő tartotta izgalomban a környéket, ezúttal Kistelekről. Exhumálások, nyolcnapos per, bűnözők, haragosok és ledér erkölcsök a faluban: a tárgyalóterem megtelt, a Délmagyarország részletesen hozta a tanúvallomásokat is.
Híradás Gerzsány Mária, a méregkeverő bábaasszony ügyéről a Délmagyarország 1911. július 30-i számából.
Olcsó halált kínált
15 évvel a vásárhelyi méregkeverő, Jáger Mari pöre után újabb arzénos gyilkos került rendőrkézre. Éppen a letartóztatás környékén, 1911-ben kezdődtek egyébként a hírhedt arzénos mérgezések a Tiszazugban. A Délmagyarország nagy terjedelemben követte a nyomozást és a pört. 1911. júniusában Németh Mózes csendőr őrmester, ahogy a mai krimikben mondanák, kapott egy fülest Pálinkás Jánosnétól, akinek a bába felajánlotta: 6 forintért ad neki olyan szert, amitől a férje meghal – írtuk januárban. Később kiderült, hogy névtelen levél vádolta Pálinkásnét magzatelhajtással, a férje ki akarta dobni – erre vetette fel megoldásul a bába az olcsó halált. Az őrmester kérte az asszonyt, hozza el neki a szert, amit kap, az meg is jelölte a pénzt, amivel fizetett. A csendőr letartóztatta a méregkeverőt, az „orvosságról” pedig Felletár Emil országos vegyész megállapította, hogy arzén. A bába lakásán is találtak rézgálicot, azt mondta, szőlőt akart permetezni. Nem volt szőlője.
Halottakat exhumáltak
A bizonyítékokat a temetőben keresték. „A méregontó zörgő csontú tanúi már készülnek a nagy igazságosztásra”, na meg a falu is: a kistelekiek körbevették a sírkertet, faggatták a szakembereket. Lévai József, a gyanús körülmények közt elhunyt főútkaparó felesége is a vádlottak padjára került az exhumálások után, Sisák György, Fülöp János és Laczkó Ferenc, az utolsó élettárs tetemében is találtak arzént. Az előző három férj-élettárs teteme már nem volt vizsgálható állapotban, de mindegyik ugyanazon tünetekkel hunyt el, és mindre nagy összegű életbiztosítást kötött a bába. A méregkeverő, aki 1907-ben újra férjhez ment, közben „a törvényszék fogházában elmélkedik a sötét bűnökön és naponkint háromtól négyig sétál az udvaron, a satnya fák alatt” – mert a Délmagyarország a börtönsétán is megleste.
Megúszta a kötelet
Március 15-én kezdődött a büntetőper, amire 75 tanút idéztek be. Vádlott volt Lévai veje, Pigniczki József és a fiatal, kikapós Sisákné is. A per napjaira zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem. Hat nap alatt végeztek a bizonyítással és a tanúk kihallgatásával, akikről sorra derült ki a tárgyalótermi tudósítást olvasva, hogy nem éppen feddhetetlenek. Pigniczki a saját házát gyújtotta fel a biztosítási pénzért, Sisákné a szomszédba kérte a szerelmes leveleket, Pálinkásné kuruzsolt, az egyik tanú bankot akart rabolni. Az újságíró így fogalmazott: „Bizonyos, ennek a bünpörnek a tárgyalásán furcsa szinben tűnik föl a jó öreg falusi erkölcs. Az egyik szereplő a pólai tengerésztől a kisteleki vasúti bakterig váltogatja a szeretőit, a másik csirkecsonttal, szőrrel és pocokfarkkal bübájol.” Olcsó volt Kisteleken az emberélet, mint a rongy, teszi a tudósító a megállapítást. A nyolcnapos per végén Sisákné gyilkosságért 15 év fegyházat, a méregkeverő életfogytiglant kapott, ugyanúgy megúszta a kötelet, mint Jáger Mari. Pigniczkit és Lévainét felmentették.
A kuruzsló visszatér
A proletárdiktatúra idején Gerzsány Máriát ideiglenesen kiengedték a márianosztrai börtönből. Visszament Kistelekre kuruzslónak, de ezúttal ő jelentett fel két asszonyt, akik, állította, mérget kértek tőle – aztán visszazsuppolták a rácsok mögé, ezúttal a Csillag börtönbe.
