Negyedével kevesebb fehér gólya fészkel

Országszerte majdnem negyedével fészkel most kevesebb fehér gólya, mint öt évvel ezelőtt, derült ki a Magyar Madártani Egyesület felméréséből. Csongrád megyében nem ennyire elkeserítő a helyzet, de a mi gólyáink sincsenek könnyű helyzetben.

Farkas Judit

Királyhegyes Községháza és Patika átadója képen: Fotó: Török János

Fotó: Torok Janos

Isten madarai – így nevezte Móra Ferenc a gólyákat lapunk 1929. április 28-án megjelent írásában. Gólyapár fészkelt a fogadalmi templom tornyára, állást foglalt a kilakoltatásuk ellen. Az ember közelében fészkelő fehér gólyákat szinte mindenki szereti, több „celebgólya” sorsát nyomon követjük a megyében. A Magyar Madártani Egyesület országos felmérése azonban riasztó adatokkal szembesít. Az ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt országos fészkelő fehérgólya-felmérés adatai alapján idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza. Ez 22 százalékos csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800–5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest.

Halálos vezetékek

A csökkenés főként a Dunántúlt érinti – tavaly 248 pár fészkelt Csongrád megyében, tudtuk meg Tokody Bélától, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkárától. Ez az utóbbi 25 évben átlagosnak tekinthető, 210 és 310 között voltak az értékek. Csongrád megye a költések sikerében második helyen áll. Átlagosan 2,36 fióka repült ki. Mégis érdemes beszélni a csökkenés okairól, hiszen a mi gólyáink is szembesülnek ezekkel. Évente több száz gólya szenved áramütést magasfeszültségű oszlopokon, a megyéből is sok eset jutott a Magyar Madártani Egyesület tudomására. A klímaváltozással összefüggő aszály és extrém időjárás sem tesz jót a gólyaállománynak.

Aszály mindenütt

A kisebb pocsolyák, tavacskák, keréknyomok, amelyekben rengeteg ebihal kel, idén hiányoznak, túl kevés kétéltű, hüllő születik. Ezek a gólyák étrendjének fontos részét képezik, nincs, amivel pótolják. A táplálékszerző helyeket a nagyüzemi mezőgazdaság is átalakítja. Ha a táplálékhiány ellenére fel tudnak készülni a vándorlásra, akkor is kérdés, mi fogadja a madarakat útközben és a telelőhelyükön. Aszály több száz kilométeren, rengeteg új villanyvezetékkel járó kínai beruházások Afrika több régiójában – és a rovarirtó szerek. A DDT-t Magyarország tiltotta be először 1968-ban, Dél-Afrikában, Botswanában azonban ma is több száz tonnát szórnak ki évente. A Mediterráneumban pedig a vadászat tizedeli gólyáinkat.

Tudnánk mit tenni értük

A gólya alkalmazkodó madár, több száz éve még fákon fészkelt, aztán behúzódott az ember közelébe, kémények, gémeskutak, szalmabálák tetejére. A villanyoszlopok megjelenésével azokra rakta fészkét – onnantól jöttek az áramütések. Az országos felmérés 1941-ben indult: az 1940-es években a mai Magyarország területén még 15-16 ezer pár fehér gólya költött. Az emberkövető, alkalmazkodóképes madarak állományának csökkenését az üde, nedves gyepek megőrzésével és természetbarát kezelésével, az áramütés okozta elhullás és a Mediterráneumban folytatott madárpusztítás további mérséklésével lehet megállítani.