30 éve nincs halálbüntetés Magyarországon

„Látható problémák, láthatatlan alkotmány? Az Alkotmánybíróság jogfejlesztő tevékenységének változása 1990-2020 között” címmel online kerekasztal-beszélgetést az SZTE ÁJTK Közjogi Intézete és az Alkotmánybíróság (AB) a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánító határozat 30. évfordulójának emlékére. 2019. október 25-én írta alá a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és az Alkotmánybíróság azt az együttműködési megállapodást, amelynek célja a két intézmény közötti közös tudományos kutatás, az oktatás és képzés, illetve a konferencia- és rendezvényszervezés. Ennek az együttműködésnek a keretében jött létre az az online konferencia, köszöntőt mondott Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK dékánja, illetve részt vett Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Prof. Dr. Lenkovics Barnabás és Prof. Dr. Paczolay Péter a testület korábbi vezetői. A beszélgetést Dr. Tribl Norbert moderálta.

Lenkovics Barnabás rávilágított: az emberiség legutóbbi általános kultúreszményei az alapvető szabadságok és az emberi jogok. Ezeket kellett valósággá tenni a nemzeti jogalkotáson és a nemzeti jogalkalmazáson keresztül és ezért volt szükség egy erős Alkotmánybíróságra a ’90-es években. Az értelmezett alkotmány, vagyis az AB álláspontjával kiegészített alkotmányi rendelkezések azonban mostanra beépültek a 2010-ben elfogadott Alaptörvénybe.

Arra a kérdésre, hogyan látják az Alkotmánybíróság, illetve az alkotmánybíráskodás jövőjét a következő évtizedben Paczolay Péter kiemelte: az emberi jogi bíráskodás kihívásai a jövőben nem a klasszikus emberi jogi problémákból fognak jönni, hanem az általános kihívásokból, amelyek első látásra távol esnek az alkotmánybíráskodástól, ez azonban csak látszólagos. Az Alkotmánybíróság egyköri elnöke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának jelenlegi bírája ilyen kihívásokként jelölte meg többek között a gazdasági és migrációs válságokat, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat.

A jövőre vonatkozó várakozásaival kapcsolatban Sulyok Tamás kiemelte: nemzetközi viszonylatban a dialógusnak és az alkotmánybíróságok közötti párbeszédnek nincs európai alternatívája. A modern technológiával kapcsolatban hangsúlyozta: a közösségi portálok bizonyos közlések önhatalmú letiltása ellen nincs jogorvoslat és ez olyan kihívás, amelyre az európai alkotmánybíróságok csak együtt találhatják meg a választ a dialógus és a párbeszéd eszközein keresztül.