nem kedvezett az időjárás nekik

2021.07.03. 16:33

Idén csak a Maroson rajzottak a kérészek

Elmaradt a nagy kérészrajzás idén a Tisza szegedi szakaszán, csupán a Marosnál volt látványos tiszavirágzás, az is mindössze néhány napig. Hogy mikor mennyi lárva bújik elő és jár násztáncot átalakulás után a víz felett, gyakorlatilag kiszámíthatatlan, még a szakemberek sem tudják előre, melyik évben mire számítha- tunk.

Munkatársunktól

Fotó: Archív fotó: Karnok Csaba

A napokban már a Felső-Tisza mentén zajlik a tiszavirágzás, ami azt jelenti, hogy Csongrád-Csanád megyében valószínűleg véget ért a nyár egyik leglátványosabb természeti jelensége. Ráadásul a legtöbb helyen idén hiába figyelték a vizet az érdeklődők, a hatalmas rajzás elmaradt.

Archív fotó: Karnok Csaba

Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület vezetője elmondta, mindössze egyetlen nap volt, amikor a Maroson milliós nagyságrendben tűntek fel a kérészek, néhány másik napon pedig 10-100 ezres nagyságrendben táncoltak a víz felett, a Tiszán azonban még ennyi sem volt, ott alig lehetett látni ezeket az ízeltlábúakat.

Hogy mi az oka a gyér rajzásnak, azt nem lehet tudni.

Bár minden évben gyűjtik az adatokat, Albert András szerint ezekből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az igazság az, hogy még mindig nagyon keveset tudunk ezekről a furcsa élőlényekről.

– Jelenlegi tudásunk szerint a kérészek 3 évig fejlődnek a parti agyagfalban, de már ennek az elméletnek is több cáfolata született. Ez alapján például feltételezhetnénk, hogy ha egy évben nagy rajzás figyelhető meg, 3 évvel később az meg fog ismétlődni. Ehhez képest 2010-ben például a nagy áradás miatt szinte teljesen elmaradt a tiszavirágzás, 3 évvel később mégis nagy rajzást figyeltünk meg. Valószínűbb tehát, hogy kedvezőtlen kö­rülmények között a lárvák ké­­­­pesek konzerválni magukat, és csak később jönnek a felszínre – magyarázta a szak- ember.

Fotó: Karnok Csaba

Hogy mikor mekkora állomány rajzik ki, azt befolyásolja a hőmérséklet is.

Idén például későn jött a meleg, akkor vi­­szont nagyon drasztikusan robbant be.

Lehet, hogy ez volt az oka, hogy a Tiszán nem lehetett megfigyelni, ahogyan a felszínre úszó lárvák levedlenek és szárnyas rovarrá válnak, majd párosodnak. Sokan nem tudják, de a parton megfigyelhető vedlések minden esetben hím példányról tanúskodnak, esetükben ugyanis a vízből úgynevezett szubimágó jön ki, amely nem párzóképes. Ők ezért a parton még egyszer levedlenek, és utána keresnek párt maguknak, hogy aztán néhány órával a párosodás után mindketten elpusztuljanak.

Aki esetleg idén szeretné még látni a kérészek násztáncát, a Tiszaszőlős és Tiszafüred melletti folyószakaszokon, a Tisza-tó mentén, a Tiszalök–Tiszabercel közötti folyószakaszon, valamint Dombrád, Záhony, Vásárosnamény és Tivadar térségében érdemes keresgélnie a kora esti órákban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában