A drogok álltak az idei Agykutatás Hete fókuszában

Az emberi agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból még legkevésbé feltérképezett területe. Éppen ezért szervezi meg Magyar Idegtudományi Társaság évről évre hazánkban az Agykutatás Hete programsorozatot, amely során az emberi agy működésébe nyerhetünk betekintést roppant változatos programok által Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Szegeden. Vármegyeszékhelyünkön csütörtökön tartották meg a hét eseményeit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK), ahol az előadások fókuszában a drogok álltak.

Először Sija Éva igazságügyi toxikológus szakértő tartott előadást „Drogok a 21. században: szemléletváltás és új kihívások” címmel. Elmondta, hazánkban a Büntető törvénykönyv mondja ki, hogy mi számít drognak, és mik tartoznak a pszichoaktív anyagok, vagyis a dizájnerdrogok közé, amelyek kémiai alapképlete nem változik, viszont a hozzá kapcsolódó láncot változtatják, bővítik folyamatosan. Rámutatott, utóbbiakat növényi tápsóként hirdetik az interneten.

Jelezte, a közelmúltban előfordult az is, hogy a dílerek összekeverték a hatóanyagokat abban a szerben, amit Facebook-tablettaként hirdettek az interneten, azonban a vizsgálatok kimutatták, hogy halált okozó mennyiségben tartalmaztak hatóanyagokat. A legújabb szer az N-ethyl-pentedrone, amit valamilyen kristályként árusítanak, tehát a kristály szó mellé valamilyen nevet párosítanak. Ezek hallucinációt okoznak, például másképp látják a színeket és a hangokat, de szorongást is kivált belőlük.

Sija Éva szerint a legnagyobb probléma az, hogy ezeknek az újfajta drogoknak nincs ellenszere, nem ismerik azt a klinikusok sem, így nem tudják, hogy pontosan mit is kell kezelniük.

A folytatásban Benyhe Sándor, az SZBK Neurobiológiai Egységének tudományos tanácsadója adott elő „Dizájner drogok – orosz rulett, vagy illegális emberkísérletek?” címmel. Kiemelte, a kábítószerek jellegzetes tulajdonsága a drogtolerencia és -dependencia, vagyis a hozzászokás és függővé válás. Rámutatott, ha valaki azonos dózisokban adagolja a hatóanyagot, akkor a szervezete egy idő után elkezdi tolerálni a bevitt anyagot, így nagyobb adagra lesz szükség, ezáltal pedig függővé válik.

Az előadásának középpontjában az ópiátok álltak, amelyekből vannak természetesek, ilyen a morfium vagy a béta-endorfin, valamint vannak szintetikus, vagyis mesterségesen előállított ópiátok is. A heroin azonban az agonista, vagyis receptorhoz kapcsolódó ópiátok közé tartozik, épp úgy, mint a fentanyl, amelyek túladagolása halálhoz vezet. Elárulta, az USA-ban ott van a vezető halálokok közt az ópium, tavaly ugyanis több mint 80 ezren hunytak el emiatt miatt, ez csaknem kétszerese az autóbaleset miatti halálesetek számának.

Csütörtökön a látogatók megismerkedhettek az agykutatást segítő modern technikai újításokkal, valamint mindezek idegrendszerünk fejlődésére gyakorolt hatásával is, ugyanis az előadások mellett laborbemutatókat is tartottak. Az érdeklődők információt szerezhettek a nanoméretű gyógyszerhordozók idegrendszeri betegségek gyógyításában betöltött szerepéről, a hajszálerek működéséről, valamint a mini agyról, melyet chiplaboratóriumi eszközökben alkalmaznak.