A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét

Sándor, József és Benedek idén is megbízhatóan tette a dolgát, így immár teljes erőbedobással serénykedhetnek a gondos gazdák a kiskertekben. Minden növény optimális fejlődésének alapját a talaj képezi. Minél gazdagabb tápanyagokban, annál szebben pompázhat a kertészek zöld birodalma. A tápanyag-utánpótlás legzöldebb megoldása a komposzt.

Koós Kata

Mindig tartsuk földnedvesen a komposztot – tanácsolta Sipos Gazda. Fotó: Sipos József

A természet körforgásában magától képződik a komposzt. Elég csak az erdőkre gondolni, ahol a lehullott falevelek és egyéb növényi származékok szépen lassan, háborítatlanul bomlanak le és alakulnak át éltető tápanyaggá.

– Az elhalt növényi részeket a mikroorganizmusok és a talajlakó élőlények humusszá alakítják. A tavasz mindig ideális időszak, hogy belevágjunk a komposztkészítésbe, hiszen most kezdődnek a fűnyírások, a gyomlálás, a metszés, a kert kitakarítása. A komposztáló kialakításához a fakeretet javaslom, mert az a leginkább természetazonos. Fontos, hogy négy oldalról zárt legyen, de az egyik oldalát le tudjuk emelni, ki tudjuk nyitni. A legidőtállóbb az akácfa, de jó a fenyő, a bükk és a nyárfa is a kerethez. A komposztáló falát védendő, oldalról, belülről érdemes lyuggatott fóliával bélelni, az alját azonban hagyjuk szabadon

– javasolta Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos. A fólia kilyukasztgatása azért fontos, mert az oxigén elengedhetetlen feltétele az érési folyamatnak.

Sipos Gazda azzal folytatta, hogy a komposztálót mindig árnyékos helyen alakítsuk ki, mert a napon gyorsan kiszárad. Az érési folyamatokhoz nedvesség is kell, ezért időről időre érdemes megöntözni. A folyamat gyorsítása érdekében ezt mikrobiológiai készítménnyel vagy algakivonatos vízzel is megtehetjük.

– Az aljára érdemes aprított gallyakat, metszési maradványokat elhelyezni, hogy jobban szellőzzön. Erre jöhetnek a szalma, fű és levélmaradványok. Fontos, hogy beteg növényi részeket, például gyümölcsmúmiákat soha ne tegyünk a komposztra, mert sok kórokozó képes átvészelni a komposztálást. A gyomot is csak addig tehetjük bele, míg virágzik. Ha van lehetőségünk, szerves trágyát is elhelyezhetünk egy rétegben, amely segíti a mikrobiológiai életet. A tetejére pedig dobálhatjuk a konyhai zöldhulladékot

– részletezte a növényorvos.

A komposztra dobhatunk zöldségrészeket, tojáshéjat, kávézaccot, lombot, gallyat, lehullott gyümölcsöt, bizonyos háztartási hulladékokat azonban tilos. Semmiképp nem kerülhet bele csont vagy egyéb állati eredetű termék, főtt ételmaradék, hús, zsír vagy olaj, tűlevelek, felmagozott gyomok, kutya- vagy macskaürülék, cigarettacsikk, műanyag, széntüzelésből származó salak, rongyok vagy faforgács. Sipos Gazda szerint déli gyümölcsök héját sem érdemes a komposztra dobni, mert azok rendszerint erősebb növényvédő szerrel kezeltek.

– Tömörítsük, öntözzük, azaz tartsuk földnedvesen, ne hagyjuk kiszáradni, és évente egyszer-kétszer forgassuk át a komposztot. Az érési idő körülbelül 1-2 év. A diólevél esetében hosszabb, mert csírázásgátló anyag van a levélben, így lassabban bomlik le, körülbelül 2-3 év alatt. Így azt javaslom, csak mértékkel rakjunk a komposztra, sőt a legjobb, ha külön komposztálóba helyezzük, ha sok diófánk van a kertben –

mondta Sipos Gazda.

A komposztáló méretétől függően egy-két év alatt válik felhasználhatóvá a komposzt.

– Akkor készült el, ha az érett talajhoz hasonló színe és illata van, szivacsszerű a talajszerkezete. A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik azt az eróziótól, javítják a víz- és hőháztartását. Hatása sokáig tart, teljes értékű tápanyag a növényeknek. Ha elkészült, ássuk be a talajba vagy helyezzük a balkonládákba. A növények nagyon meghálálják, és a háztartási hulladék is csökken

– emelte ki Sipos József.