Ifjak

Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában – így vélekedett Németh G. Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész korábban a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándorról. Róla szól 2023, százak emlékeztek meg róla március 15-én Kiskőrösön. Utánozhatatlan munkát vitt véghez, mégis azt gondolom, hogy mindannyiunk számára, de főleg a mai fiatalok számára követendő példa kell legyen. Miért? Mert igen rövid élete alatt elképesztően termékeny munkát végzett, mintegy ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt ránk és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították. Tény, hogy nem volt közösségi oldal, okostelefon, playstation vagy bármi más, ami elterelte volna a figyelmét az írásról, de szerintem nyugodt szívvel fogalmazhatunk úgy is, hogy a hivatásáról, maximum Szendrei Júlia terelhette el a gondolatait, de abból is csak remek írások születtek. Szóval. Melyik mai huszonéves fiatal büszkélkedhet annyi csodálatos eredménnyel, tudással és bátorsággal, mint Petőfi? Nemcsak írni tudott ő kiválóan, hanem ahogyan Jókai Mór fogalmazott: tudni szólani és tenni a jó ügyért. Tagja, sőt egyik vezéregyénisége volt a márciusi ifjaknak, akik orvosságot jelentettek a hon halálóráiban. Ezzel pedig sikerült azt elérniük, amit Petőfi megjósolt: ott áll majd a krónikákban neved, pesti ifjúság. Kiálltak az igazukért, a szabadságért, a sajtóért, tetteik által pedig az utóbbi két szó végre eggyé vált. Szabad lett a sajtó, sajtószabadság lett Magyarországon, amelyért mi, ma élő újságírók is hálásak lehetünk az ifjaknak, köztük a kétszáz éve született Petőfinek, a legigazibb magyarnak.