Szegedi hírek

2023.03.31. 13:00

Termékválasztáskor az íz és a minőség lett a legfontosabb - Fotók

Újra szeretünk eljárni a boltba, az online helyett már az offline vásárlást részesítjük előnyben – erről Felkai Beáta, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt pénteken Szegeden. A Mérnöki Karon megrendezett konferencián járt, ahol az élelmiszeripar aktuális helyzetéről adott számot. A nap során a műszaki, technológiai és gazdasági kihívások is terítékre kerültek.

Kiss Anna

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az élelmiszeripar aktuális helyzetét ismertette. Fotó: Gémes Sándor

Folyamatosan csökken a vállalatok száma az élelmiszeriparban, de még mindig körülbelül 4 ezer cég tartozik ehhez az ágazathoz. Ennek 90 százaléka mikro- és kisvállalkozás. Jelentősen exportképes ágazatról van szó, míg 2021-ben több mint 4500 milliárd volt a bevétele az élelmiszeriparnak, addig 2022-ben már a 6 ezer milliárdot is meghaladta. Ebben a növekedésben az árak változásának és az inflációs hatásoknak jelentős szerepe volt

 – mondta el pénteken Felkai Beáta, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, aki a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán tartott előadást a magyarországi élelmiszeripar aktuális helyzetéről és jövőképéről.

A karon Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a 21. században címmel tartottak konferenciát, ezen vett részt a helyettes államtitkár. Felkai Beáta közölte, fejlődési pályán van az élelmiszeripar, ehhez pedig 2022 végéig 730 milliárd forintnyi fejlesztési forrást kapott az ágazat. Hozzátette, a 2014-2020-as ciklus volt az, amikor először támogatásban részesült az élelmiszeripar, előtte csak a mezőgazdasági ágazat kapott segítséget. A 2021-2027-es időszakra 750 milliárdos keretösszeg van előirányozva csak az élelmiszeripar részére a Vidékfejlesztési programban.

Kitért a kereskedelemre is, így beszámolt arról, hogy jelenleg 112 ezernél is több kereskedelmi egység működik hazánkban, ebből 36 ezer tartozik az élelmiszer részhez. Kiderült, a külföldi tulajdonú láncoknál megjelent a diszkontosodás, és tavaly a Lidl, a Tesco, valamint a Spar rendelkezett a legtöbb bevétellel.

 A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy míg a koronavírus alatt és az azt követő időszakban hódított az online, addig most az inflációs hatások eredményeként egyre inkább az offline felé tolódnak a vásárlások, ismét szeretünk eljárni a boltba. Egyre nagyobb fókuszt kap a lakosság körében a tejtermék, valamint a zöldség és a gyümölcs, míg termékválasztáskor az íz és a minőség lett a legfontosabb. Jó hír, hogy csökkent az elpazarolt élelmiszer mennyisége, viszont nagyon sok családnál még mindig nagy mennyiségben van felhalmozott felesleges élelmiszertartalék. Az inflációs hatások miatt egyébként a kisebb boltok és a szupermarketek felé mozdultak el a magyarok.

A konferencián felszólalt Bíró István, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának dékánja is, aki kiemelte, a konferencia címében is szereplő kihívások mindig aktuálisak, éppen ezért a karon már régóta olyan szakokat működtetnek, amelyek válaszokat adhatnak ezekre a kihívásokra a hallgatókon keresztül. A több éves múltra visszatekintő eseményen Krisztin Tibor, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a 21. század meghatározó tényezője a klímaváltozás, ami kihat az életünk szinte minden területére. Hozzátette, nagyon fontos az éghajlat változásról beszélni, valamint fenntartható fejlesztéseket kidolgozni, a tudományos tényeket pedig a közvéleménnyel és a döntéshozókkal is megismertetni. Megjegyezte, az élhető jövő megteremtése közös érdek, és ha kismértékben is, de a pénteki konferencia is ezt a célt szolgálta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában