2023.04.13. 19:30

Versenyt futottak az életekért Törökországban - Fotók

Hatalmas taps és kiabálás – innen tudták a szegedi orvosok, hogy sikerült valakit kimenteni a romok alól Törökországban. Csütörtökön Pető Zoltán, a szegedi SBO vezetője számolt be arról, hogyan futottak versenyt az életekért a földrengés helyszínén a TEK csapatának tagjaiként. Emberfeletti munkát végeztek.

Kiss Anna

Pető Zoltán a SZAB székházában számolt be arról, hogy miként zajlott a sürgősségi betegellátás a törökországi katasztrófa helyszínén. Fotó: Karnok Csaba

Éjt nappallá téve, a hideggel és a fáradtsággal küzdve mentette az emberi életeket a törökországi földrengés helyszínén Pető Zoltán, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály vezetője, Molnár Tamás, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet orvosa és Hardi Tamás, az SBO munkatársa. Csütörtökön a SZAB és Közéleti Kávéház szervezésében Pető Zoltán számolt be a SZAB székházában arról, hogy miként zajlott a sürgősségi betegellátás a törökországi katasztrófa helyszínén.

A Szegedi Tudományegyetemnek több szervvel van stratégiai megállapodása, köztük a Terrorelhárítási Központtal (TEK) is. Ezek a megállapodások korábban az oktatásra irányultak főként, most már viszont a kutató-mentő munkában való részvételre is kiterjednek. Ennek részeként kaptuk február elején a felkérést a TEK-től, hogy Törökországba induljunk menteni

– magyarázta.

Versenyt futottak az életekért Törökországban - Galéria: Karnok Csaba

Kiemelte, a magyar kormány az első között reagált a katasztrófára, a HUNOR mentőcsapat azonnal elindult életeket menteni, őket követve utaztak másnap Törökországba a TEK csapataának tagjaiként. Jelezte, kifejezetten a súlyos sérültek sürgősségi mentését végezték el saját eszközökkel.

Mintegy 3 tonnányi felszerelést vittünk magunkkal, ennek jelentős része egészségügyi eszköz, berendezés volt. Csak arra hagyatkozhattunk, amit vittünk, nem volt utánpótlás helyben, a kórház összedőlt. De úgy gondolom, hogy ha ilyen helyre nem visz magával mindent az ember, akkor csak púp a kinti, küszködő rendszer hátán. A lakhatásunkról is mi magunk gondoskodtunk, valamint fűthető mobilkórházat hoztunk létre

– részletezte.

Pető Zoltán elárulta, az egyik legnagyobb kihívást a hideg jelentette számukra, hiszen éjjelente -10 fok volt. Ennek ellenére igyekeztek olyan körülményeket kialakítani maguknak is, amely lehetővé tette a pihenést számukra, ami nagyon fontos volt azért, hogy ne veszítsék el a műveleti képességüket.

Mintegy 20 sérültet láttunk el. Többre készültünk, de ekkora romoknál nem volt esély a túlélésre, ráadásul a legközelebbi kórházat 3-4 órába telt elérni még kéklámpával is. Ezért is volt fontos, hogy a romok alól kimentett embereknek azonnali segítséget nyújtsunk. Ugyanis ha valakinek a végtagján hosszú ideig hatalmas súly van, vértelenné válik akár a kéz, akár a láb, ami után a sejtek elkezdenek pusztulni, az erekben lévő vér szétesik, majd miután megtörténik a súly leemelése, rengeteg káros anyag szabadul fel és kerül be a keringésbe. Ha mindez kezelés nélkül marad, 20-30 perc múlva leáll a szív és bekövetkezik a halál

– mutatott rá.

Az előadásból kiderült, elképesztő megpróbáltatásokon mentek keresztül a magyar életmentők, hiszen a romok alól hullaszag jött, a gyászoló hozzátartozók sírtak, miközben látva a magyar csapatok eredményes munkáját, elégedetlenné váltak a török mentés kapcsán, így lázadás tört ki, lövések is eldördültek a közelükben.

A mentésben részt vevő három orvossal korábban podcastot készítettünk, amely ide kattintva tekinthető meg.