Még mindig pusztít illegális idegméreg erdeinkben

Továbbra sincs teljes biztonságban Magyarország néhány száz példányos rétisas állománya; az illegális csapdák, betiltott vegyszerek, köztük idegmérgek még mindig elsődleges veszélyforrások. Puskás József természetvédelmi őrkerület-vezető egy, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó baksi erdőben észlelt új fészek apropóján beszélt lapunknak arról, miként védik az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodó állományt a szakemberek. Az 1970-es években ugyanis csupán 10-12 pár élt Magyarországon, számuk ma eléri a 350-400-at. 

– Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy megóvjuk ezt a fokozottan védett fajt az emberi hatásoktól – mondta. De hogyan?

A végzetes rovarölő szer

A folyók ártereinek úgynevezett galériaerdeiben fészkelő rétisasok élettere a hajdani folyószabályozásokkal, illetve a mocsaras területek lecsapolásával eleve jelentősen csökkent az 1800-as évektől. Majd az évtizedeken át engedélyezetten használt mérgek – köztük például a DDT elnevezésű rovarölő szer – tovább pusztították az állományt. 

Ugyan erősödik a nagyjából 400 párt számláló hazai állomány Puskás József szerint, ám egy fokozottan védett faj sok szempontból veszélyeztetett. A téli időszakban alkalmanként dögökkel is táplálkozó ragadozó madár kifejezetten érzékeny a nem szelektív mérgekre és csapdázási módszerekre.

Illegális csapdázások

– Bár lényegesen ritkábban, de előfordul, hogy például dúvadak – róka, sakál – ellen használt, nem engedélyezett szer öli meg a ragadozó madarakat is. A tojásba vagy dögökbe fecskendezett, karbofurán tartalmú idegméreg több hullámban öl. Annyira erős, hogy az elpusztult dögbogarat fogyasztó sün is belepusztul. A szer tehát feldúsul a táplálékláncban, a rétisas csúcsragadozóként pedig különösen veszélyeztetett. Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy felderítsük az eseteket, a rendőrséggel együttműködve – hangsúlyozta az őrkerület-vezető. Hozzátette: mindig különösen nagy öröm fokozottan védett madárfaj új fészkét észlelni. Remek visszajelzése annak, hogy jó irányba haladnak, eredményesek az óvintézkedések, a természetvédelmi munkájuk.

Megvédeni a rétisasokat

Egy-egy új fészek felderítésekor a szakemberek értesítik az erdőgazdálkodókat, hogy ha szükséges, kijelöljék a védőzónát. A horgászokat, természetjárókat, méhészeket szintén arra kérik, lehetőleg ne közelítsék meg a fészket 400 méteres távolságon belül. A legnagyobb európai sas zavarásra és a környezet állapotára ugyanis különösen érzékeny. 

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben jelenleg úgy 5-6 pár rétisas fészkel, de a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, vagy például Tiszaszigeten is tudnak költésre készülőkről. Puskás József hangsúlyozta: ezek a ragadozó madarak csupán 5-6 éves koruktól ivarérettek, ebben a lassú körforgásban tehát a természet is bőven tartogat számukra veszélyeket. Ám a szakemberek legfőbb feladata, hogy az emberi beavatkozástól, károkozástól megóvják az egyedeket.