Mórahalom kivételével valamennyi város lakossága csökken

2024.03.19. 10:00

Zuhanórepülésben Szeged

Folytatódik Szeged demográfiai mélyrepülése. Mindössze egyetlen esztendő alatt 1201 fővel csökkent a megyeszékhely lakossága – derült ki a Belügyminisztérium legfrissebb adataiból. Tíz év alatt Csongrád-Csanád vármegye székhelyéről annyi ember tűnt el (9812 fő), mint ahányan Algyőn és Deszken éltek 2024. január elsején. A demográfiai válság Mórahalom kivételével a vármegye valamennyi városát sújtja. Van viszont 15 falu, ahol nőtt a népesség.

Jeszenszky Zoltán

Régóta tart Szeged demográfiai mélyrepülése. A fiatalok talán el se hiszik, hogy 30 éve csaknem 175 ezren laktak a megyeszékhelyen. Archív fotó: Gémes Sándor

Továbbra sem tud mit kezdeni a demográfia válsággal Szeged városa. Egyetlen év alatt 156 ezer 51 főre zsugorodott a megyeszékhely lakossága, nagyjából annyi fővel csökkent, ahányan Dócon (730 fő) és Ambrózfalván (475 fő) éltek január elsején.

A Belügyminisztérium a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján közli minden esztendőben településekre bontva a január elsején regisztrált lakosságszámot. Szeged népességében ezért olyanok is szerepelnek, akiknek már csak a lakcíme és a szíve szegedi, de valójában az ország más településén, esetleg külföldön tanulnak, dolgoznak.

Szeged demográfiai mélyrepülése

A népességfogyás akkor igazán mellbevágó, ha messzebbre tekintünk. A Belügyminisztérium 1986 óta közli településekre bontva a lakosságszámot. Ez alapján Szegeden 1994 volt a csúcs, akkor még valóban nagyváros volt Csongrád-Csanád vármegye székhelye a maga 174 ezer 987 fős lakosságával. Majd jött egy fájdalmas válás, amikor 1997-ben Algyő búcsút intett és önálló településsé vált, Szegedet pedig lassan elérte a demográfiai válság. Miközben az 1970-es évek hosszú távú városfejlesztési terveiben még azzal számoltak, hogy Szeged fejlődése folyamatos lesz, és a 2010-es években már a 230 ezer főt is eléri a népessége...

A legtöbb településen nőuralom van

Nemcsak Szeged, egy kivételével a vármegye összes városa a népességfogyással küzd. Hódmezővásárhelyen 412 fővel, Szentesen 410 fővel, Csongrádon 118 fővel csökkent a település lakossága 2023. január elseje és 2024. január elseje között.

Az egyetlen egy üdítő kivétel Mórahalom: ott 93 fővel gyarapodtak, és már 6673-an élnek a városban. A másik kakukktojás Csanádpalota, bár a lakosságszám csökkent, de ez az egyetlen város a vármegyében, ahol a férfiak vannak többségben. A többi városban már régóta nőuralom van: például Szegeden 9500-zal több nő él, mint férfi.

Fotó: Jeszenszky Zoltán 

Üresen áll több tízezer lakás

A demográfia válság a falvakat sem kíméli. A Belügyminisztérium adatai szerint Csongrád-Csanád vármegye 50 községe és nagyközsége közül mindössze 15 volt képes megőrizni és gyarapítani a lakosságát. Ásotthalom, Balástya, Bordány, Csanytelek, Deszk, Ferencszállás, Földeák, Maroslele, Mártély, Nagytőke, Öttömös, Szatymaz, Újszentiván, Üllés és Zsombó esetében nőtt – néhol csak egy-két fővel – a lélekszám. 

Az esztendő nyertesei Deszk (+82 fő), Újszentiván (+41 fő), Balástya (+37 fő), Zsombó (+28 fő) és Üllés (+26 fő) voltak.

Az már a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adataiból derült ki, hogy Szegeden két népszámlálás között csaknem duplájára nőtt a nem lakott lakások száma. Csongrád-Csanád vármegyében csaknem 32 ezer 500 ingatlan üres, nagyjából 9000-rel több, mint a 2011-es népszámlálás idején.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában