Mitől szép vagy megnyerő egy könyv?

– Mi az a titok, amitől elcsábulunk, csak lapozgatjuk, forgatjuk, nem akarjuk letenni? Mondhatnánk, hogy természetesen első a tartalom, mindig az a legfontosabb, de ez így egyszerűen nem igaz. Mert vajon nem lapoztunk-e már mohó izgalommal vagy elragadtatással számunkra ismeretlen nyelven írt könyveket? A szép könyvnek kisugárzása van – fogalmazta meg Babucs Éva, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökségi tagja a 2019-es kiadású, 2020-ban méltatott kiadványok egyikénél.

1952 óta minden évben kiválasztják a legszebbnek ítélt köteteket. Idén szépirodalmi, ismeretterjesztő és művészeti, gyermek- és ifjúsági, szakkönyv, könyvsorozat és Az Év Illusztrátora kategóriában fogadnak nevezéseket március 15-ig.

Mint egy zenekari mű

– Nehéz kettéválasztani a szívet és a szakmát

– mondta lapunknak Szántó Míra Judit grafikus arra a kérdésre, könyvesboltba tévedve, vajon ránézésre milyen kiadványok vonzzák tekintetét? A Budapesten élő szakember 2013 óta felel a vásárhelyi Tornyai János Múzeum látványos művészeti kiadványainak vi­­zuá­­­lis megjelenéséért.

– Elsőként ráhangolódom a feladatra, a megrendelőre, ez kihagyhatatlan, utána meg kell ismernem és értenem a tartalmat, egyebek mellett an­­nak ritmusát. Olyan ez, mint egy zenekari mű, ahol megannyi hangsúly, illetve szakmai szempont dominál, és egyszerűen működésképtelen összjáték nélkül

– mondta. Hozzátette: a könyvkészítés csa­­patmunka, lendületes, kö­­zösen formált játék.

Grafikus művészi színpaletta

Egy művészeti monográfiánál például áttekinti az alkotói korszakokat, az alkalmazott színpalettát, megfigyeli például a festő viszonyát a horizonthoz, netán a figurák ábrázolt mozdulatait. Mindezeket beépíti munkáiba, a tartalomhoz illesztve a könyv formai dinamikáját.

– A grafikus feladata támogatni, erősíteni a szerzői látásmódot. Ehhez értenem kell a hangsúlyokat

– mondta. Hozzátette: az empátia mellett kell egy jó adag diplomáciai érzék. Hangsúlyos tervezői tulajdonság, hogy tudja képviselni a saját koncepcióját, miközben a megrendelőt segíti az elképzelései megfogalmazásában.

Mesélt esetekről, amikor a vég­­leges tartalom nélkül kérnek egy általános grafikai tervet. De annak nincs értelme. A megrendelői, szerkesztői oldalról Benák Katalin, a Vásárhelyi Látóhatár főszerkesztője úgy fogalmazott:

a könyvkiadás egyszerre nehéz és gyönyörű szakmai feladat.

A kiadó felelőssége Benák Katalin szerint hatalmas, megrendelőként szereti, ha képviselheti szakmai álláspontját. Szerinte amikor a kötet a grafikushoz kerül, fontos egyeztetni az elképzeléseket. Bízni kell abban is, hogy a grafikus szakmája kitűnő művelője, és pontosan tudja, mi­­től mutatósabb, vizuálisan erőteljesebb egy kiadvány.

Esztétikai elemek

– Egy szépirodalmi műhöz sokat hozzátesz egy-egy művészi illusztráció. A szép, színes, képes tartalom különösen a gyermekkönyveknél kap na­gyobb hangsúlyt. Szakirodalom esetében nyilván ez már nem csak esztétikai és hangulati elem. A könyvtárosok gyakran élnek a könyvborítók kifordításával a polcokon, így a könyv önmagát kínálja, mint a könyvesbolti kirakat. De mi inkább a beltartalom alapján választunk, s könyvtárként számunkra a kötés minősége is számít, hiszen a tartósság is fontos szempont. Az biztos, hogy a vizualitásnak korunkban egyre nagyobb szerep jut. A tipográfiai, képi megjelenés a könyvek esetében is jó marketingeszköz – mondta a könyvek esztétikai megjelenéséről Szénásiné Domján Edit, a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtár vezetője.