2024.04.29. 09:00
Fachwerk stílusban készült Árpádhalom kápolnája
Árpádhalom központjában, az óvoda és a kastély szomszédságában áll az idén már 103 éves árpádhalmi katolikus kápolna. A településre érkező, a Kéktúrát, vagy annak egyes részeit végigjáró turisták a kastély mellett a különleges kápolnát is szívesen megtekintik. Hasonló, fachwerk stílusú épületet nem sokat látni a környéken.
Árpádhalom fachwerk stílusú kápolnája. Fotó: Kovács Erika
A Berchtold kastély közelében áll az 1920-1921-ben épült római katolikus kápolna.
Ferdinanda grófnőnek köszönhető
Építtetője gróf Berchtold Lipótné, született nagykárolyi Károlyi Ferdinanda grófnő volt. Neki és családjának nagyon sokat köszönhetett Árpádhalom
– mondta Szarka Attila, Árpádhalom volt polgármestere, polgármesterjelölt. Szarka Attila hobbija a muzeológia, hogy minél jobban elmélyítse az ismereteit, jelenleg a Gál Ferenc Egyetem alkalmazott muzeológia szakán tanul.
A legtöbb helyen úgy jelölik meg, hogy a templom tervezője ismeretlen. Azonban valószínűsíthető, hogy egy cseh építész, Dominik Fey tervezte a kápolnánkat, akit Dusan Jurkovic szlovák építész, bútortervező és néprajzkutató munkássága ihlethetett meg a tervezés során. Dominik Fey épületei közül az árpádhalmi az egyetlen, amely Magyarországon található
– árulta el Szarka Attila.
Több mint 350 ezer koronába került
A kápolna építésének hiteles történetét Szilágyi László nagymágocsi lelkész (1909–1930) örökítette meg a mágocsi plébánia Historia Domusában. A román csapatok kivonulása után, ami 1920. március 3-án történt, visszatért az árpádhalmi uradalom birtokosa, Berchtold Lipótné, aki látogatást tett Szilágyi László lelkésznél.
E kedvező alkalmat arra használtam fel, hogy amire már tíz év óta folyton kértem, hogy tudniillik árpádhalmi birtokán egy templomot építtessen – most megvalósítsa. A Kegyelmes Grófnő érveléseim nyomán, belátva ennek szükségességét, engedett kérésemnek. De a lehetetlenül drága építkezési viszonyokra való tekintettel nem templom, hanem csak kápolna építtetésére határozta el magát, azt is csak házilag készíttetve, megígérvén, hogy ha a normális építkezési viszonyok helyre állanak, egy nagyobb szabású templomot emeltet Isten dicsőségére az árpádhalmi park közepére. Egyelőre a szükség kápolna tervével is meg kellett elégednem, mint kezdettel, gondolván hogy ezzel is el van, illetve el lett érve a czél
– írta Szilágyi László.
Nem tetszett az akkori plébánosnak
A grófnő beváltotta az ígéretét és elrendelte a kápolna építtetését, Ringelhann Béla főszámvevőt bízta meg az építés vezetésével.
1920. július második felében fogtak hozzá, a magtártól északra fekvő térségen. Hosszan húzódott az építkezés, úgy hogy csak 1921 tavaszára lett kész a kápolna, melynek külseje nem valami szerencsés külső, legkevésbé templom benyomását keltő, inkább olyan pavilonrendszerű csarnok, óriási magas tetővel. Belül azonban egyházi hangulatot keltő, fehér aranyozott oszlopokkal, alul a falak másfél méter magasságban szimbolikusan mintázottak, szép aranyozott fehér oltár tabernákulummal; a szentélytől balra oratórium, jobbra a sekrestye. Felszerelése, a legszükségesebb egyházi ruhák stb. ízlésesek és elég jó kivitelben készültek. A kápolna környéke parkírozva van, drótkerítéssel körülvéve. – A mai idők építkezési viszonyainak jellemzéséül érdemes a feljegyzésre, hogy ezen kápolna, bár házilag készült, mégis a reá való kiadások költségei felülhaladták a háromszázötvenezer koronát; békeidőben normális viszonyok között, ily nagy összegből Katedrálist lehetett volna építeni. – A Kápolna és berendezése elkészülvén, erről jelentést tettem az Egyházmegye új Főpásztorának, Méltóságos és Főtisztelendő Dr. Hanauer Á. István püspök úrnak, ki élénk örömmel vette tudomásul, hogy egy Istenházával ismét gazdagabb lett Egyházmegyénk. Egyben kilátásba helyezte, hogy személyesen fog lejönni az Úr ezen körülbelül 300 személyt befogadó új hajlékát megáldani
– olvasható a Historia Domusban.
Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelték fel
A népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelte fel 1921. június 14-én. Akkoriban ugyanis még a váci püspökséghez tartozott Árpádhalom. A tervek szerint a kis kápolnát templommá bővítették volna, mint ahogy ez Szilágyi László korabeli plébános feljegyzéséből is kiderült, azonban ez nem történt meg.
Érdemes kicsit elidőzni a fachwerk stílus mellett. A fachwerk a faépítészet egyik régi módja. Az ilyen épületek szerkezeti részei fagerendából készülnek, a falsíkot pedig a közéjük falazott, főként vályog vagy égetett, tégla alkotja. A faváz kívülről nem kap borítást. A fachwerk Észak-Európában a 7. századtól terjedt el, virágzási idejét a 16-17. században élte. Európa gyorsan fejlődő középkori városainak jellemző építésmódja lett, lehetővé tette a rosszabb, kevésbé terhelhető talajú földek felhasználását is az építkezésekre. Magyarországon ez a stílus nem igazán terjedt el, de azért itt is vannak fachwerk stílusban készült épületek, például a Schweiger villa Budapesten, de annak idején a Vurstli is ezzel a technológiával készült. Környékünkön a legismertebb fachwerk épület az árpádhalmin kívül a mezőhegyesei Centrál, ami jelenleg polgármesteri hivatalként működik.
Kívül-belül szép
A templomot a 2015 előtt újították fel – ezt már Perlaki György nagyszénási plébánostól tudtuk meg. Az árpádhalmi templom a nagyszénási Nagyboldogasszony Templom filiája.
A kívül-belül rendben lévő kápolna nemcsak a felújítás miatt szépült meg az utóbbi években. 2016 óta, adományokból, az egyszerű üvegablakokat ólomüvegre cseréltette Perlaki György plébános. Az ólomüveg ablakokat a nemzetközileg is elismert Perlaki József Podmaniczky-díjas üvegművész készítette.
Az ablakok jobb oldalon Szent István királyt, alatta Árpád fejedelmet és Attila hun vezért, Szent László királyt alul Árpádházi Szent Erzsébetet és Szent Margitot, bal oldalon Szent Gellért püspököt alatta Szent Imrét és Boldog Gizellát, illetve Boldog Apor Vilmos püspököt, alul Boldog IV. Károlyt és Gizella királynét ábrázolják
– mondta Perlaki György.
A sekrestyében jobbról az ólomüvegablakban Szűz Máriát láthatjuk a kisded Jézussal. Kívülről látható Árpádhalom címere és a Nagy-Magyarország térképe, 1920-2020 felirattal. A baloldali ablakon a templomkertben eltemetett Szabó János atya, illetve szülei, Csőke Katalin és Szabó János láthatók, ők a templom gondnokai voltak. Felettük, szintén csak kívülről látszik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra utaló NEK-2020 felirat.
A templom 100. évfordulóján avatta fel Gyulay Endre emeritus püspök a templom falán az ugyancsak Perlaki József Podmaniczky-díjas üvegfestő művész által készített, Károlyi Ferdinandát ábrázoló mozaikalkotását.
