A nyelvi kreativitás iránti kíváncsiság hajtja - Fotók

Kenesei István nyelvészt Gécseg Zsuzsanna egyetemi docens kérdezte munkásságáról, Szegedhez fűződő emlékeiről az Akadémikusok nyakkendő nélkül című sorozat hétfői pódiumbeszélgetésén.

Elmondta, eredetileg színházi rendező akart lenni, de ahhoz gyakorlat vagy diploma szükségeltetett. Ezért jelentkezett az ELTE angol-magyar szakjára. Egyetemi évei alatt azonban matematikai nyelvészetet is hallgatott, amely terület annyira magával ragadta, hogy harmadévesként hátrahagyva a magyar szakot átjelentkezett, és onnantól kezdve munkásságát a nyelvi kreativitás kutatásának szentelte. 1971-ben Szegedi-Maszák Mihály hívására kezdett oktatni a hajdani József Attila Tudományegyetem Angol Tanszékén, majd a kandidátusi és a nagydoktori fokozat megszerzése után a tanszék, a mai Angol-Amerikai Intézet történetének első professzora lett. 

A beszélgetést gazdagon színesítette múltidéző anekdotákkal. Megosztotta például hallgatóságával, hogyan alapította egykor Halász Előd, a bölcsészkar akkori dékánja az Angol Tanszéket. Az anekdota szerint lánya, Halász Eszter angol-francia szakon akart tanulni, de az csak Budapesten volt, a szülők viszont nem szerették volna elengedni lányukat a fővárosba, így tanszéket alapított számára. 

A hetvenes évek pezsgő, egyetemi, szellemi életéből is ízelítőt adott, amelynek rendhagyó helyszíneként a vasúti vagonokat említette. Akkoriban ugyanis naponta mindössze háromszor közlekedett a vonat Szeged és Budapest között, amelyen Kenesei István együtt utazott mások mellett Kovács István jogtudóssal, Soós Gyula matematikussal, Mártonfi Ferenc nyelvésszel, Szőke György irodalomtörténésszel. Az egyetemen pedig Tar Ibolya klasszika filológus teadélutánjait említette, ahol a legizgalmasabb tudományos diskurzusok zajlottak a kutatók között.

1972-ben részt vállalt egy tankönyvcsomag kidolgozásában, amely az anyanyelvi oktatás megújítását célozta meg.

– A titkos ideánk az volt, hogy az oktatáson keresztül csinálunk forradalmat Magyarországon. A diákok megtanulnak vitatkozni, demokratikusan gondolkodni és beszélni – mondta.

Kenesei István fő profilja mindig a kutatás, a nyelvelmélet volt, két hete akadémiai székfoglalóját az afantáziások nyelvhasználatának témájában tartotta.