Szegedi hírek

2022.11.19. 17:00

Fókuszban a szkíta és a szarmata kultúra érdekességei - Galéria

Milyen volt a szkíta és a szarmata kultúra az Alföldön? Milyen temetkezési szokások jellemezték ezeket a kultúrákat? A szegedi Móra-múzeum két szakembere, Sztankovánszki Tibor és Osváth Zsófia adott választ csütörtökön többek közt ezekre a kérdésekre Algyőn. A tárlat még mindig látogatható.

K. A.

A szkíta és a szarmata kultúra érdekességeit tárták a hallgatók elé a szegedi múzeum szakemberei. Fotó: Gémes Sándor

December közepéig látható az Algyői Faluház galériájában az a tárlat, amely a Tisza-parti község ezeréves kincseit mutatja be, és amelyen keresztül a szkíta és a szarmata kultúra kincseit vehetjük szemügyre. A kiállítás kapcsán egy előadássorozat is indult a községben, amelynek keretében csütörtökön a szegedi Móra-múzeum két szakembere, Sztankovánszki Tibor és Osváth Zsófia adott számot a két kultúráról.

Utóbbi szakember elmondta, a szkíta egy lazább törzselnevezés volt, a törzs tagjai pedig szoros kapcsolatot ápoltak a Fekete-tenger mentén egykor létező gyarmatvárosokkal, ez a szkíták fémművességében is megmutatkozik. Elmondta, ennek a kultúrának része volt, hogy a királyokat és a megbecsült személyeket halomsírokba temették egy – mai szemmel nézve – igen morbid szertartás részeként, majd a temetés első évfordulóján visszatértek a halomhoz, ahol 50 lovat és 50 hű szolgát áldoztak fel. Rámutatott, hazánkban is vannak ilyen vaskori halmok, az algyői Bartók Béla utcában feltárt 80 síros temetőben is találtak korábban egy körárkot, amely kerítő funkcióval rendelkezett annak idején, a halmot vették vele korábban körbe.

Osváth Zsófia beszélt arról is, az Algyőn feltárt sírokban ékszereket találtak a nők mellett, valamint az akkoriban igen értékesnek számító fibulákat –  mai biztosítótűk megfelelője –, azonban annál sokkal díszesebb, impozánsabb darabok voltak. Találtak üveggyöngyöket is, például pávaszemeseket, amelyek a szemmel verés hitéhez kapcsolódnak, vagyis az ártó pillantástól védték meg a gyöngyökből készült ékszerek viselőit. Ma Görögországban ez a hit még mindig él – magyarázta a szakember.

Sztankovánszki Tibor a programon többek között arról számolt be, hogy a szarmata kultúra a hunok térnyerésével terjedt el. Közölte, Algyőn eddig 9 szarmata sírt tártak fel, az ezekben talált tárgyak egy része megtekinthető a kiállításon. Kiderült, korábban az M43-as építésekor is találtak ilyen sírt, akkor egy hatalmas, látványos fibula került elő. A szarmatáknál is jellemző volt a gyöngyök viselete, mindegyiknek más jelentést tulajdonítottak, így például a mészkő és a borostyán gyöngynek is.

Megjegyezte, hazánkban is jellemző a sírrablás, így előfordul, hogy a sírban már csak csontvázat találnak a régészek. Mint mondta, a férfiak esetében egy érdekes temetkezési formára bukkantak, nincs melléjük temetve ugyanis a fegyverük, persze vannak olyan sírok, amelyekből ellopták azt, csak a kétélű kard maradt a sírban. A férfiak egyébként nem viseltek gyöngyöt, esetükben inkább vasból készült karperecet, fibulát és különleges övcsatot találnak a sírban. A szakember szerint azonban érdekes, hogy a szarmaták üresen temették el az edényeket, ellentétben az avar néppel, ők például csontokat és tojásokat tettek bele.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában