A legnagyobb világutazó nyomában

Szombathelyről, az ELTE Savaria Egyetemi Központból indult országjáró útjára az a vándorkiállítás, amely Kőrösi Csoma Sándor, a világon is legismertebb magyar utazó életének és tevékenységének legfontosabb helyszíneit járja végig korabeli térképeken, valamint ízelítőt ad a Magyar Földrajzi Társaság kincseiből, könyvekből és térképekből. Most a szentesi könyvtárba érkezett. 

Főtitkáruk, Jeney László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense mutatta be a könyvtári megnyitón az egyik legpatinásabb magyar tudományos társaságot, amely dacára annak, hogy elmúlt 150 éves – 1872. január 12-én alakult –, de egy ma is élő szervezet, ami nagy lendülettel vág bele a következő 150 évbe. Mint a főtitkár elmondta, a társaságuk aranykora Trianonig tartott, az ország szétszakadása érvágás volt a magyar geográfiának is, a társaságot újra kellett szervezni. 

 – fogalmazott Török Zsolt Győző, az ELTE egyetemi docense. A kiállítás kurátora felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a tárlat korabeli térképek segítségével vezet végig a nagy magyar utazó nyomán a kis erdélyi falutól, Kőröscsomától Dardzsilingig, ugyanis ma, az okostelefonok világában is szükség van a térképolvasás ismeretére, kiválóan fejleszti a térérzékelést. A 18.-19. század fordulóján még részleteiben ismeretlen volt az Európám kívüli világ, így az őshaza keresésére induló székely-magyar világjáró hihetetlen nehézségeket leküzdve jutott el végül Indiába, ahol két évtizeden keresztül működött, főként a tibeti nyelv és kultúra tanulmányozásával vált világhírű tudóssá. 1834-ben jelent meg tibeti szótára és nyelvtana. Eredeti úti célját azonban nem feledte, és 1842-ben elindult, hogy a tibeti Lhásza meglátogatása után eljusson végre a hunok földjére. Már súlyos betegen érkezett Dardzsilingbe, és nem is jutott tovább, földi utazása ott ért véget. 

A tablókiállítás március 2-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti részén.