Délmagyar logó

2019. 02. 18. hétfő - Bernadett -1°C | 12°C Még több cikk.

A Fűzfa utcában született a Pál utcai fiú - Bessenyei Ferenc szülői és nagyszülői háza ma is áll

A Fűzfa utcában született a Pál utcai fiú - Bessenyei Ferenc szülői és nagyszülői háza ma is áll
Bár Bessenyei Ferenc a Pál utca 63. szám alatti otthonát is szülőházának tekintette, igazából a Fűzfa utca 6. szám alatt született. Onnan költöztek néhány hónapos korában nagyszülei házába. Mindkét otthon megvan még. A Fűzfa utcai házon vasárnap - Bessenyei Ferenc 100. születésnapján - emléktáblát avatnak.
– A nyolcvanas évek elején, több mint 35 éve költöztünk ide, a Fűzfa utca 6. szám alatti házba. Nagyon megtetszett az épület külleme. Fogalmunk sem volt, hogy ez a ház hajdan a Bessenyei családé volt – mondta a ház jelenlegi tulajdonosa. Az idős, 86 éves néni azt kérte, ne írjuk le a nevét. Azt mondta, ebben a történetben nem ő az érdekes, hanem a kétszeres Kossuth-díjas színész.

Váratlan telefonhívás

– Sokat dolgoztunk a házon a férjemmel. Sajnos már 4 éve ő is meghalt – mondta. A néni elmesélte, úgy derült ki, hogy a házuk Bessenyei Ferenc szülőháza, hogy egyszer rájuk telefonált az önkormányzat, hogy a színművész szeretné megnézni egykori otthonát.
A szülői ház a Fűzfa utca 6. szám alatt...
A szülői ház a Fűzfa utca 6. szám alatt...
– Borzasztóan meglepődtünk. Nagyon sok filmben, tévéműsorban láttuk a művész urat. Az első sokk után természetesen azonnal igent mondtunk!

Bessenyei Ferenc és felesége, B. Élthes Eszter a művész 2004. december 27-én bekövetkezett halála előtti időszakban összesen kétszer látogatott el a Fűzfa utcába. – Az első alkalommal perecet és pogácsát sütöttem, azzal kínáltam meg őket. Azt gondoltam Bessenyei Ferencről, hogy mivel híres ember, biztosan kicsit „nyers" is lesz. Lehet, hogy azért vélekedtem így, mert mély, öblös hangja volt, és nagyon temperamentumos embernek láttam a tévében, no meg némelyik szerepe is ezt sugallta... De az élet rácáfolt erre. Végtelenül kedves, közvetlen embernek ismertük meg őt is, és a feleségét is. Bár a férjem soha nem volt valami bőbeszédű, szinte azonnal megtalálták Bessenyei Ferenccel a közös hangot. Körbejárták a házat, amely persze az évtizedek alatt sokat változott. Ennek ellenére a művész úr nagyon otthonosan mozgott a falak között. Emlékezett a részletekre, nagyon sok gyermekkori élmény is eszébe jutott. Minden érdekelte, még az is, hogy van-e jószág az udvaron. De erről a férjem tudna igazán beszélni, ha még élne... Én, bevallom őszintén, a megilletődéstől kettőt sem tudtam szólni, inkább a feleségével, B. Élthes Eszterrel váltottam pár szót. Nagyon aranyos emberek voltak. Szívesen emlékszem vissza a találkozásra. A művész úr megköszönte, hogy jó állapotban őriztük meg a szülőházát – mesélte az asszony.

Barátként tértek vissza

Az idős hölgytől megtudtuk, összesen két alkalommal találkoztak Bessenyei Ferenccel. Másodszor már szinte barátként tekintett a néni férjére. 

A művész és felesége meghívta lajosmizsei házukba a vásárhelyi házaspárt, de az a találkozó már nem jött létre.
A Fűzfa utcai asszony ma is szívesen nézi a tévében Bessenyei Ferenc filmjeit. Szinte mindegyik a kedvence. A néni nagyon örül, hogy emléktábla is kerül a házra, így mindenki tudni fogja, hogy itt született Bessenyei Ferenc.

Bár a Fűzfa utca 6. szám alatti ház a szülőház, Bessenyei Ferenc gyermekkora mégis néhány lépéssel arrébb, a Pál utca 63. szám alatt lévő házhoz kötődik, ahol a Boros nagyszülők éltek. Szüleivel néhány hónapos korától ott élt. A művész hivatalos honlapja szerint anyai nagyapjáék gazdag marhakereskedők voltak, de az erdélyi száj- és körömfájás állatbetegség tönkretette őket. 

Szeretett világgá menni

Erről az időszakról Deák Attila Bessenyei Ferenc című könyvében a következőket lehet olvasni: „Egy valaha gazdag kereskedőkből álló, de születésem idejére – mintha csak kiszámították volna – teljesen elszegényedett, társadalom alatti családba születtem. Az élet pereméről indultam az emberek közé. Apám »bótos« kereskedősegéd volt (polihisztor is, mert mindenhez értett és mindent kibírt), anyám egykor nagyon gazdag állattenyésztő, állatkereskedő »kupec« családból származott. Apám, a bótoslegény, tizenhat éves korában ellopta".

A család feje egyébként a Boros nagyanya volt. A kis Feri bőven adott feladatot a felnőtteknek, gyakran „ment világgá". A nagyszülői házban „alvóhelye a nagy komód fiókjában volt, ide menekült sokáig nemcsak a szülői, hanem a valóságos, természeti vihar elől is" – ezt az életrajzi honlapon olvastuk.

Huncut gyerek volt

A Pál utcai ház is megvan még. Ottjártunkkor nem voltak otthon a tulajdonosok. Az épületet felújították, új ablakai lettek, és új a kerítése is. Az ablakokban muskátlik és karácsonyi kaktusz található. Ha láthatná az átalakulást, biztosan örülne neki a művész. A szomszédos házban él Csende Lajos bácsi, aki a 91. esztendejében jár, 9 évvel fiatalabb, mint Bessenyei Ferenc. Ő még emlékszik kisfiúkorából a művészre.
és a nagyapai a Pál utca 63.-ban (alsó kép).  Fotók: Kovács Erika
és a nagyapai a Pál utca 63.-ban (alsó kép). Fotók: Kovács Erika
– Egyszer a Mózes bolt környékén hangosan kiabált a Feri a mamájának, hogy „fáj a lábam, vegyél a hátadra". Kis vaskos gyerek volt, nem lehetett könnyű cipelni. Nagyon huncut gyerek volt, azt már akkoriban is beszélték a felnőttek... – nevetett Lajos bácsi.

A 9 év korkülönbség miatt soha nem játszottak együtt. Ennyi idő a gyerekeknél nagyon soknak számít.
Lajos bácsi elérzékenyülve beszélt arról, hogy később, felnőttként nagyon szerette nézni azokat a filmeket, amelyekben az egykori, mama hátára kéredzkedő, huncut, utcabeli gyerek is szerepelt. Bessenyei Ferenc filmjei közül a legnagyobb kedvence A fekete város.

Lajos bácsi azt is elmesélte, hogy Bessenyei Ferenc jó barátjának, Sinkovits Imre feleségének, az ugyancsak hódmezővásárhelyi Gombos Katalinnak osztálytársa volt. Gombos Katalin egyébként február 12-én lenne 90 éves.

– Gombos Kati édesapjának fodrászüzlete volt a Szent Antal utcában. Ők egyébként az Andrássy utcán laktak. A házuk még ma is áll. Örülök, hogy két, később nagy színésszé váló vásárhelyit is ismerhettem gyermekkorunkban – mondta.
Életút


Othello, Bánk bán, Lear király, Ádám, Tevje, Kossuth, Görgey, Széchenyi és sorolhatnánk még számolatlanul azokat a szerepeket, amelyekben utánozhatatlan színészi játékával elkápráztatta a közönséget. Bessenyei Ferenc 1919. február 10-én, Hódmezővásárhelyen látta meg a napvilágot. Öten voltak testvérek, Ferenc volt a legidősebb. Életrajzi könyvéből megtudhattuk, nehezen jött ki a testvéreivel, és alig volt tizenhat éves, amikor édesapja önkezével véget vetett életének. A fiatal fiú mint legidősebb testvér, egycsapásra családfenntartóvá vált, színpadra állt. Szegeden játszott először, majd 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban játszott, utána több helyen megfordult (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), míg újra Miskolcra vitte az útja.
A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott egy-egy évadot. 1963-tól 1967-ig, majd 1973–1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Otthonában, Lajosmizsén békésen hunyt el 2004. december 27-én. Négy felesége volt, Szederkényi Ada, Váradi Hédi, Lugossy Zsuzsa és B. Élthes Eszter. Három gyermeke született, Bessenyei Zsófia (1946–2006), Bessenyei Katalin és Bessenyei Juli. 2000-ben a Nemzet Színészei közé választották, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megegyezhet a polgármester és a Fidesz-frakció Vásárhelyen - Elnapolták a költségvetést

A költségvetést elnapolta, kedden rendkívüli ülésen tárgyalja a vásárhelyi közgyűlés. A Fidesz-KDNP… Tovább olvasom