Bakondi: Brüsszel elismerte bevándorláspárti terveit

Minden korábbinál komolyabb jelentősége van a közelgő EP-választásnak - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Brüsszel elismerte bevándorláspárti terveit – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Magyar Hírlapnak adott, a lap pénteki számában megjelent interjúban.

Bakondi György leszögezte, az Európai Bizottság hiába próbál hárítani, a brüsszeli bürokrácia szándékai teljesen egyértelműek, és az EP-választást követően meg is akarják valósítani az elképzeléseiket.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt, az Európai Unió és az Arab Liga közötti migrációs csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatról azt mondta, hogy semmilyen ellentmondás nincs a zárónyilatkozatban foglaltak és a kormány politikája között. Magyarország az illegális bevándorlást nem támogatja. A dokumentum megfogalmazása ugyanakkor egy hosszú folyamat volt, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vétójának köszönhetően az ENSZ migrációs paktumának előírásai nem kerültek be a nyilatkozatba – magyarázta Bakondi György.

Kiemelte: ez fontos, mert bár korábban azt hirdették, hogy nem lesz kötelező érvényű az ENSZ migrációs csomagja, mostanra teljesen egyértelmű, hogy a benne foglaltak a nemzetközi jog részévé válhatnak.

Rámutatott, hogy a kormány brüsszeli tervekre vonatkozó tájékoztató kampánya az Európai Bizottság (EB) uniós migrációs politikájáról szóló közleménye után is indokolt, hiszen az EB lényegében elismerte a bevándorlási terveit. Említette, az Európai Parlament migránsvízumokról foglalkozó javaslatát, amely szerinte valójában arról szól, hogy ha valaki Afrikában bármely uniós tagállam nagykövetségére bemegy és jelzi, hogy humanitárius okokból be kell utaznia Európába, akkor kap egy vízumot, onnantól kezdve pedig nem lehet a határon feltartóztatni és későbbi kitoloncolása képtelenség. Emlékeztetett, hogy a csak Görögországban tartózkodó menekülteknek szóló migránskártyákról, az EB azt mondta, hogy jelentős összeget juttatnak a migránsoknak szánt névtelen bankkártyákra. Hiába mondják, hogy ellenőrzik a kártyák sorsát, ez a gyakorlatban nem működik, hiszen időközben a migránsok továbbmennek. Az EB szembemegy a saját előírásával is, hiszen nem lehet névtelen bankkártyát kiadni Európában – értékelte.

Hangsúlyozta: minden korábbinál komolyabb jelentősége van a közelgő EP-választásnak. A kormány most csak tájékoztat, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogy egy választásnak mi a tétje, ezt követi majd a Fidesz-KDNP pártkampánya. A Demokratikus Koalíció a minap már letette a voksát az európai egyesült államok szükségessége mellett, a kormánypártok ezzel szemben azért fognak kampányolni, hogy a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe, és az egyenrangú nemzetállamok szövetségét erősítsük meg – tette hozzá.

Az EB következő költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatáról, miszerint nem büntetnének egyetlen tagállamot sem a migrációs politikája miatt, a főtanácsadó azt mondta, a költségvetésben jelentős támogatási keretet különítene el az európai értékeket védelmező civil szervezetek számára. Ezeknek az lenne a feladata, hogy minősítsék az államokat demokratikus értékeik alapján, Brüsszel pedig eszerint csökkenthetné a lehívható források nagyságát. Egy ilyen mechanizmus nem illeszkedik az európai nemzetállamok demokratikus gyakorlatába, ezért elfogadhatatlannak tartja a kormány – fogalmazott.

Felidézte az EU határ- és partvédelmi ügynökséggel (Frontex) kapcsolatban azt az EB-javaslatot, miszerint egy tízezer embert számláló alakulat jöjjön létre, amely válsághelyzetben határvédelmi beavatkozásokról dönthetne. Ez a magyar kormány számára nem fogadható el, hiszen egy ilyen lépés a nemzeti szuverenitás súlyos sérelmét jelentené – szögezte le.

A jelenlegi a migrációs útvonalakon történő mozgásról elmondta, a balkáni útvonalon körülbelül hetvenezer illegális bevándorló torlódott fel, és folyamatos az utánpótlásuk. Bosznia-Hercegovinában mostanra kritikus a biztonsági helyzet, itt is egyre több migráns tartózkodik. Továbbá a Líbiából Olaszországba, valamint a Marokkóból Spanyolországba irányuló mozgás is számottevő, az onnan érkező migránsok nagy része tovább akar menni például Németországba – fejtette ki Bakondi György.

Magyarország területére 2019-ben a déli határszakasznál csaknem ezerötszázan kíséreltek meg belépni az ország területére, ebből kétszáznégy esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, a visszakísértek száma pedig ezerkétszáznyolcvankettő volt – tudatta Bakondi György.