Kiállították az első magyar motoros repülőgépet is

A főigazgató az idén huszonöt éves Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítás kapcsán emlékeztetett: az elmúlt időszakban megduplázódott a kiállított repülőgépek száma, a kezdeti 26 helyett ma 54 légi jármű látható. Mint mondta: a kettős évforduló kapcsán tudományos konferenciát tartottak és két kiadványt is megjelentettek, a Magyar repülés centenáriuma és a Légiforgalmi irányítás képekben című könyveket.

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet kiemelte: az utóbbi egy-két évben számos eredeti repülőgépet szerzett be a múzeum. "Ami itt látható, az a hazai repülőgép-állomány kilencven százalékát fedi" - jelentette ki. Ugyanakkor elmondta: reméli nemsokára méltó helyre kerülhet az állomány, ahol a gyűjtemény teljes egészében látható lesz.

Az MTI-nek hozzátette: ideális helyszínként a budaörsi repülőtér felvételi épülete jöhet szóba, amely szerinte a "magyar repülés bölcsőjének" számít.

"Itt minden adva van: lehet repülni, és ez a magyar repüléstörténet legfontosabb épülete. Sajnos jelenleg nagyon szörnyű állapotban van" - tette hozzá, majd kifejtette: társadalmi összefogásra lenne szükség a műemléki épület helyreállításához.

A sajtótájékoztatón megjelent Adorján János, az első magyar repülőgép tervezőjének unokája is. A megnyitón mutatták be ugyanis a magyar gépészmérnök Libelle (Szitakötő) elnevezésű motoros repülőgépének "utánépített" másolatát, amely az 1910. január 10-én történt, első magyar sikeres felszállásnak állít emléket.

Az MTI-nek a másolat készítője, Váradi László elmondta: tavaly merült fel az ötlet, hogy az eredeti fotók alapján megpróbálják megépíteni az első magyar repülőgépet. "Szerencsénkre megmaradt az eredeti motor, amelyet rekonstruálni tudtunk" - mondta, majd hozzátette: az építés hat hónapot vett igénybe.

"A repülőgép nem működőképes, de nem is volt a cél. A gépbe épített motor fából készült. Mellette viszont látható az eredeti" - mondta a tervező, majd hozzátette, Adorján János 30-40 méteres magasságba emelkedett a repülővel. "Sajnos a repülőgép az első próbaútján összetört, de ez a tényen nem változtat: ez volt az első magyar repülőgép" - emelte ki a gépészmérnök, aki hobbiként kezdett a repüléssel foglalkozni, első restaurálását, a kiállításon is látható Róma elnevezésű gépet tizenegy éve fejezte be.

Szabó Attila muzeológus a négyezer négyzetméteres kiállításról elmondta, itt nemcsak a repüléstörténet, hanem a légiforgalmi irányítás fejlődéséről is áttekintést kaphatnak a látogatók. A kezdetektől, 1915-től kezdve láthatók a légiforgalmi irányítás eszközei egészen a támogató, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat fejlesztései után tíz éve leselejtezett eszközökig. Szabó kiemelte: jövőre ünnepli a múzeum Gagarin űrrepülésének ötvenéves évfordulóját, amelyen bemutatják a most nem látható, de jelentős űrhajózás-történeti gyűjtemény darabjait is.

A megnyitó alkalmából a kiállítás felett elrepült egy Li-2-es és egy PO-2-es veterán gép, amelyek a Ferihegyi Repülőgép Emlékparkban megtekinthetők - emelte ki a muzeológus. A tárlat előreláthatólag október végéig tekinthető meg.